Hangszerelésében szimfonikus művet alkotott, ehhez emelte fel a galántai dallamot.
Bozsik Yvette ebben a koreográfiában több szempontból is visszatér a gyökerekhez. Pályájának korai szakaszára jellemző, hogy sokat merített a butoh táncból. Most a japán butoh és a magyar néptánc hagyományait ötvözi a kortárs tánc elemeivel, melyek együtt alkotva különleges harmóniát, haladnak a természet, a mélység és a belső koncentráció felé.
Miközben a nők (kezdetben zene nélkül) formába rendeződve, lassan és méltóságteljesen mozognak, a bambuszrudak mögött feltűnnek a szintén tetőtől talpig fehérre meszelt férfiak is. Már éppen felvennénk az események ráérősen folyó ritmusát, amikor felcsendülnek a Galántai táncok drámai erejű, sodró hangjai. A táncosok lassú, gyakran a földet használó mozgása, jelenlétük nem-evilágisága, a koreográfia erőteljes erotikus felhangjai mind szöges ellentétben állnak egyrészt azzal, amit a magyar néptáncokról gondolunk vagy korábban tapasztaltunk, másrészt magával a zenével is, amit jelen időben hallunk. És ezzel a táncszínpadi paradoxonnal Bozsik Yvette tulajdonképpen tökéletesen meg is valósítja a butoh ideálját, amely ledobja magáról a definíciókat, ünnepli a káoszt, és nem idegen tőle a játékosság, a groteszk és a tabu sem.
Előadók és alkotók
Előadók: Hasznos Dóra, Samantha Kettle, Krausz Alíz, Sebestyén Tímea, Németh Veronika, Kovács Eszter e.h., Hoffmann Luca e.h., Gombai Szabolcs, Vislóczki Szabolcs, Feledi János, Frigy Ádám, Krizsán Dániel, Vida Gábor, Zambrzycki Ádám
Zene: Kodály Zoltán: Galántai táncok
Díszlet: Vati Tamás
Jelmez: Berzsenyi Krisztina
Fény: Pető József
Koreográfus-asszisztens: Gombai Szabolcs
Koreográfus: Bozsik Yvette
Tavaszi áldozat
A Le Sacre du printemps 1913-as bemutatójának századik évfordulójára készült a Bozsik Yvette Társulat 1999-ben bemutatott Tavaszi áldozatának felújított változata, megújult jelmezekkel, szcenikával és koreográfiával, a Nemzeti Táncszínház felkérésére.
Igor Stravinsky orosz korszakából való zenék közül a Tavaszi áldozat ősi rítusokat idéz fel, brutális barbarizmusával katasztrófákat jósol. Az eredeti koreográfia kiindulópontja a legendás Nizsinszkij és Nizsinszka darab orosz rituális világa, ezt ötvözi a koreográfus saját stílusával és a mai kor érzésvilágával. A 2013-ban húsz éves Bozsik Yvette Társulat darabjával ezt az évfordulót is ünnepelte.
A balett ősi mítoszt dolgoz fel: évente ismétlődő rituáléként egy pogány szüzet áldoznak fel a tavasz istenének, hogy fölébressze a földet. Bozsiknál mindez a Tűzmadár jelmezeinek, kellékeinek utóízében játszódik le. Sztravinszkij e két zenéje között is folytonosság fedezhető fel, így érthető a két előadás közötti vizuális megoldások huncutul ismerős attitűdje.
Előadók és alkotók
Előadók: Fülöp Tímea, Vati Tamás, Góbi Rita, Hasznos Dóra, Samantha Kettle, Krausz Alíz, Szent-Ivány Kinga, Feledi János, Gombai Szabolcs, Kalmár Attila, Székely Szilveszter, Vida Gábor, Vislóczki Szabolcs - tánc
Zene: Igor Stravinsky
Tér, fény: Pető József
Jelmez: Juristovszky Sosa
Koreográfus-asszisztens: Krausz Alíz, Vislóczki Szabolcs
Koreográfus: Bozsik Yvette Kossuth-díjas, Érdemes művész
