Hangemberek

Cseh Tamás arról énekelt valaha, hogy azt hittük, a dalokban angolul kimondják azt, amit magyarul nem tudunk, de nem így van. A kérdés attól még eleven: be vagyunk-e zárva az anyanyelvünkbe, vagy épp ellenkezőleg: magyarnak lenni nemcsak kollektív neurózis, de kollektív boldogság is.

Szente Vajk íróként nemcsak a végsőkig feszíti a nevetőizmokra specializálódott bohózat kereteit, hanem föl is frissíti, már-már szinte a műfaj paródiája pereg a néző előtt.