Hippodrom! – alig van olyan ember az országban, aki ne tudná, hogy ez a szó mit jelent. Természetesen Hippolyt a lakájt.
De ez egész ország énekelhetné együtt a Köszönöm, hogy imádott slágert, a Jaj de jó a habos süteményt és ehetné a hagymát hagymával. mert ez mind a Hippolyt. Kabos Gyula egyszervolt pesti komikus túlélt minden halált és poénjait átörökítette a ma Schneider Mátyásaira, akik – bár egy kicsit sem emlékeztetnek rá – a színészet titkos DNS láncán mégis továbbéltetik a picit nazális szövegmondást, a kisember sértett önértékelési zavarait.
Az 1931-es filmklasszikust újból és újból kipróbálják a színpadon, és a vígjáték örökzölden virul a nézők és a játszó színészek örömére. A kivakarózott újgazdaggá vált kispolgár figurája mindig aktuális és soha nem megunható. A nézők testközelből ismerik őt. A semmik vagyunk és minden leszünk konjunktúra lovagjait. Akiknek jachtjuk, kastélyuk, hidroplánjuk van, de szívük szerint egy kültelki kiskocsmában snóbliznának és köpködnék a mogyorót. Csakhogy az ő státuszukban ez már megengedhetetlen.
A Hyppolit a lakájban megengedők az alkotók Schneider úrral és a nézőkkel együtt drukkolnak neki, hogy másszon le az uborkafáról. Schneider úr iparkodik lefelé és szeretne nem lezuhanni.
A darab tartalmát tekintve igazán egyszerű: Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra jómódú emberré válik. A könnyű élet élvezetét azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Megjelenik hát Hippolyt. Az elegancia, a modor, a fentebb stíl, az úri lakáj, a manipuláció.
Összekeverednek a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges az még nevetségesebb lesz.
Ez a híres és népszerű komédia sem szól másról, mint arról, hogy mindennek ellenére mégiscsak szabadon élni a legjobb és a legkevésbé röhejes.
Az előadásban szerepet kaptak a Kaposvári Egyetem diákjai, akiket a Magyar Színház nézői már az Ármány és Szerelemből ismerhetnek.
A Soproni Petőfi Színház és a Pesti Magyar Színház koprodukciója
Szereplők:
Hippolyt Savanyu Gergely
Schneider Mátyás Reviczky Gábor
Aranka, a felesége Horváth Zsuzsa
Terka, a leányuk Maizác Stefánia
Nagy András Mucsi Kristóf
Makáts, főtanácsos Horányi László
Makáts Csaba Habodász István
Mimi, lokáltáncosnő Török Sára / Simon Andrea
Julcsa Kádas Petra / Sziládi Hajna
Tóbiás Papp Attila
Díszlettervező Mira János
Jelmeztervező Rátkai Erzsébet
Zenei vezető Oberfrank Péter
Korrepetitor Sárdy Barbara
Koreográfus Demcsák Ottó
Ügyelő Horváth Dávid
Rendezőasszisztens Simon Andrea
Rendező Eperjes Károly