In memoriam „Isten hozta őrnagy úr 1968", Szarvaskő - a nagysikerű film forgatásának 50. évfordulójára
„Háborúban vagyunk, és mindnyájan félünk. Az újságok nap, mint nap csapataink győzelméről írnak, de mi mégis rettegünk valamitől. Hogy mitől? Nem tudom. Ha tudnám, talán megszűnnék félni. Gondolkozz Te is, hátha meg tudnád mondani, mi bánt. Akkor talán Te se kívánkoznál bebújni sehová." (Tomai tiszteletes)
„Én csak azt nem értem, hogy mit akarnak tőlem? A homlokomba húzom a sisakomat, mint egy részeg kocsis. Leszoktam az ásításról és a nyújtózkodásról, még arról is lemondtam, hogy bemásszak a plébános úr ágya alá, ami eléggé nehezemre esett. Beláttam, hogy Gyulánk életéről van szó, és ezért még az őrnagy úr zseblámpáját se köpöm ki, amikor beleteszik a számba. Mit lehet még egy apától kívánni? „ (Tót)
Abszurd helyzetben abszurd módon viselkednek az emberek. A háború a legabszurdabb emberi élethelyzet. A szorongás, féltés, halálfélelem felfoghatatlan, ellenőrizhetetlen, emberileg feldolgozhatatlan abszurditások forrása. A legszélsőségesebb paradox élethelyzetek válhatnak természetessé, és a leginkább magától értetődő magatartásformák különlegessé. Elmosódnak határok álom és valóság, realitás és lázálom között. Ilyen lebegésben látjuk Tótékat, az őrnagyot, a békés, szelíd kis Mátra-bükki falucska bolondját és jellegzetes figuráit. Az augusztusi napfényre és a csillagos nyárvégi éjszakák ragyogására fagyos árnyékot borít a doni front rémképének szívszorítása.
Szereposztás:
AZ ŐRNAGY: REITER ZOLTÁN TÓT: BARANYI PÉTER TÓTNÉ: SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas ÁGIKA: NAGY FRUZSINA LILLA A POSTÁS: RÁCZ JÁNOS TOMAJI (plébános): VÓKÓ JÁNOS CIPRIANI ( professzor): SATA ÁRPÁD GIZI GÉZÁNÉ (egy rossz hírű nő): NAGY ADRIENN A LAJT TULAJDONOSA: FEHÉR ISTVÁN LŐRINCKE (szomszéd): LISZTÓCZKI PÉTER ELEGÁNS (őrnagy): KÁLI GERGELY INAS: PILISY ATTILA
Díszlet: SZÉKELY LÁSZLÓ Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze Jelmez: BODNÁR ENIKŐ Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ Súgó: SZECSKÓ ANDREA Rendezőasszisztens: BLASKÓ-SAÁROSSY ZSÓFIA Rendező:BLASKÓ BALÁZS Jászai-díjas
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.