Műsor:
TELEMANN: Karácsonyi concerto
BACH: Ich bin in mir vergnügt (Lelkem békés, derűs) – kantáta, BWV 204
ROSSINI: Szerenád
ROTA: Concerto vonósokra
MOZART: Öt kontratánc, K. 609
J. STRAUSS II: Új pizzicato-polka
SOMOGYI PÉTER koncertmester
BODROGI ÉVA énekszólista
GEORG PHILIPP TELEMANN (1681–1767) Krakkóba tett utazásai során találkozott a sziléziai lengyel népzenével, és nagy hatást gyakorolt művészetére. G-dúr concertójában ottani tánczenét és – a betlehemi pásztorokhoz kötődő – pasztorált egyaránt felhasznált, ezért művét hol „lengyel”, hol „karácsonyi” néven emlegetik.
JOHANN SEBASTIAN BACH filozofikus hangvételű világi kantátája, az Ich bin in mir vergnügt (BWV 204) Lipcsében 1726/27-ben íródott, szoprán énekhangra és zenekarra. Szövegét Christian Friedrich Hunold (1680–1721) írta, akit a zeneszerző valószínűleg személyesen ismert. A befejező ária zenéjét Bach újra felhasználta 1728-ban komponált menyegzői kantátájában (BWV 216).
GIOACCHINO ROSSINI hét hangszerre írott Szerenádja 1823-ban keletkezett. Az évben járt először Párizsban, és elment A sevillai borbély egyik előadására. Az operaház közönsége hangos éljenzéssel fogadta, a Francia Nemzeti Gárda zenekara pedig szerenádot adott neki aznap éjszaka az ablaka alatt.
NINO ROTA Milánóban született, és csodagyerekből termékeny alkotó lett. Életműve: 10 opera, 23 egyéb színpadi mű (köztük balettek), 3 szimfónia, 6 versenymű, több oratorikus és kamaramű, valamint 144 filmzene (köztük: Édes élet, 8 és 1⁄2, Rómeó és Júlia, A keresztapa). Fellininek úgyszólván házi zeneszerzője volt, de Viscontinak, Zefirellinek, Coppolának is komponált. A Concerto vonósokra az egyik legtöbbet játszott hangversenytermi műve.
WOLFGANG AMADEUS MOZART 1787-ben jutott álláshoz Bécsben – a császár kinevezte udvari kamaramuzsikusának. Egyetlen kötelezettsége volt: táncokat komponálni a bécsi Vigadóban tartott farsangi bálokra. Egy ilyen alkalomra készülhetett az Öt kontratánc is, melyek egyikében önmagától idéz, a Figaro házasságából a címszereplő közkedvelt áriáját: Non più andrai / Nem csapod a szelet...
Ifjabb JOHANN STRAUSS, a „keringőkirály” 1892-ben írta az Új pizzicato-polkát öccse, Eduard egyik hamburgi koncertjére. Később balettzenének beillesztette a Ninetta hercegnő című operett két felvonása közé. A – tévesen lengyelnek tartott – polka cseh népi eredetű polgári társastánc, amely 1830 körül indult egész Európát meghódító útjára.