Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres. Karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna pedig irigylésre méltóan gyönyörű. Ám tökéletes élete épp azon a napon hullik darabjaira, amikor kinevezik az egyik legnevesebb klinika vezetőjévé. Márai katartikus drámája szenvedélyes szerelmi és karriertörténet, mely egyben élethazugságokkal kikövezett boldogságkeresések sora.
„Szép nyári nap / Foltos farmerek az út mentén / Szép nyári nap / Sokan vándorolnak úgy, mint én…”
– hangzik fel a Neoton Vándorének című, sokaknak ismerős slágere a Veres 1 Színház előadásában.
A CUBAN ECLECTICO című műsor a kubai táncstílusok metszetén keresztül betekintést nyújt a karibi ország életébe. Az Acosta Danza a klasszikus balettet flamencóval és afro-kubai stílusokkal ötvözi. Raul Reinoso SATORI című darabjában a spirituális megvilágosodáshoz vezető, belső utazásra hív, amelynek során rátalálhatunk a bennünk lakozó igazságra, szépségre és fényre.
Sokféle mókus él Vörösmókusországban, de van egy dolog, ami az összes itt lakóban közös: mindegyikük farka dús, loboncos és vörös. Misi mókus az egyetlen, aki fekete farokkal született, ki is közösítik. Egy nap Misire bízzák a mókusok téli élelemkészletének őrzését, ám valaki ellopja az összes felhalmozott diót, mogyorót és gesztenyét. Misit nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a mókusok egész télire élelem nélkül maradnak, ezért Bumbával, a cirkuszi majommal útnak indulnak Afrikába, hogy megtalálják a Mindenttermő fát…
A fiatal Edmond Dantest a menyegzőjéről viszik el a rendőrök egy feljelentés alapján. If várának börtönébe kerül, ahonnan nincs visszatérés. A vád: kapcsolat az akkor száműzött Napóleonnal. A vád hazugságra épül, de Dantes már nem tudja bizonyítani igazát.
Láttál már olyan színházi előadást, amely szinte díszlet nélkül a színészet erejével rejtélyes dimenziókba kalauzol? Amelyben szimultán látsz egy történetfolyamot és közben a saját filmedet alkotod, ami az elméd mozivásznán pereg? A szellemi erődet megmozgató, mindent túlélő kalandfilmjét?
A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
Christine-nek elege van. Elég a nagyvárosból, a zajból, de főleg a nemrég elvesztett férjével közös helyszínekből. Költözik tehát: New Yorkból Floridába. Már pakolnak is a költöztetők, egy nap marad a régi életből.