Jegyvásárlás
13 Esemény
|
||
Örkény István SzínházAz épület: 1928-ban a Károly körút és Király utca sarkán lévő híres- hírhedt Orczy-ház bontásakor az építtetők új épület emelésére kértek elvi engedélyt. Nem kapták meg, ám a privát tőke feltűntével a Főváros és a Közmunkák Tanácsa elérkezettnek látta a pillanatot a soha meg nem valósult, de már akkor évtizedek óta tervezett „Erzsébet sugárút” kiskörúti torkolatának megnyitására: a befektetők építhettek, amennyiben vállalták, hogy a Főváros terveit valósítják meg. 1930-ban nyilvános tervpályázatot írtak ki, amelyre 47 pályamű érkezett. A Fővárosi Közmunka Tanács egyik tervet sem tartotta kivitelezésre alkalmasnak, és saját jelöltjével készíttette el azt: engedélyezve a megvásárolt, de elutasított pályaművek anyagának szabad felhasználását. Wälder Gyula műegyetemi professzor kapott megbízást az egységes építészeti kiképzés tervének elkészítésére. Árkay Aladár visszadobott tervéből vette át a diadalívszerű épületet az akkor már „Madách sugárút” méltó indítására, és egyesítette saját tervének árkádos pilonjaival. Az épületegyüttes ma műemléki védelem alatt áll.
A munka 1937-ben kezdődött el. Hogy a hatalmas tömbök által a befektetőkre kényszerített óriási anyagi ráfordítás valamelyest megtérüljön, az alapozás közben a Madách tér 6. számú épület alsó három szintjére mozit terveztettek, Gerlóczy Gedeont bízva meg ennek kialakításával. Gerlóczy szellemesen oldotta meg a feladatot a bérházak szűkös udvarán: a mozihoz mérten elegáns foyer-t az utcaszint alá süllyesztette, és fölé lógatta a nagy, akkor még több mint ötszáz személyes nézőteret. Ám, noha már a munkálatok ideje alatt kiadták a helyiséget, a bérlő, származása okán, nem kapott engedélyt a mozi üzemeltetésére. Ezzel egy időben Károlyi István gróf, Károlyi Mihály huszonegy éves unokaöccse elhatározza, hogy Földessy Géza segítségével színházat alapít. Azt tervezi, hogy a Nagymező utca 11. szám alatt nyitnak színházat a Clarisse kávéház (Radnóti Színház) helyén. Az átalakítás ötvenezer pengőbe került volna, s a bérház lakói sem egyeztek bele az átépítésbe. Ekkor merül föl az ötlet, hogy a Madách téren épülő mozit alakítsák át színházzá. Újratervezésre sem pénz, sem idő, és, noha a terem nem színháznak épült, a bérlő személye ellen ezúttal nincs kifogás. A vetítővászon mögötti szűkös tér színpaddá avanzsál. A színház múltja: Károlyi István tehát a Madách tér 6. szám alatti színházat veszi meg. A Madách Színház első előadása Móricz Zsigmond Kismadár című drámája, Dayka Margittal a címszerepben, 1940. november 29-én. Az első évadban a Nemzeti Színház is vendégeskedik az épületben. Károlyiék az igazgatást Pünkösti Andornak ajánlják fel. Pünkösti, akinek emlékét emléktábla őrzi a színházban, az Újság című napilap színházi kritikáit jegyezte 1941-ig. Egyszer-egyszer rendezett a Művész Színházban, az Új Thália Társaságban, a Nemzeti Színházban. Filmíróként is bemutatkozott. Színházi szakértelme lehetővé tette, hogy megbízzák a Madách Színház vezetésével. A színház dramaturgja a későbbi neves színháztörténész, Staud Géza lett. Az állandó együttes megszervezése is Pünkösti nevéhez fűződik; Greguss Zoltánt a Vígszínházból, meghatározó színészét és rendezőjét, Várkonyi Zoltánt pedig a Nemzeti Színházból szerződtette. Az új budapesti színház Pirandello IV. Henrik (1941. szeptember 19.) című művének előadásával teszi le névjegyét, Várkonyival a címszerepben. Az előadás a háborús helyzetre, korának legégetőbb kérdéseire reflektál. A Madách Színház munkája az 1941-1944 közötti időszakban szorosan összefügg a politikával. Lévén magánvállalkozás, a hatalom befolyása kevésbé nehezedik rá, mint az állami színházakra. Károlyi nem akadályozza meg a műsorpolitika kialakítását, vállalja a színházban játszott darabokat, lehetőséget ad olyan színészek szerződtetéséhez, akik állami színházban már nem játszhatnak. Pünkösti háborúellenes, antifasiszta szelleme a független gondolkodású pesti polgárság egyik utolsó menedékhelyévé teszi a színházat. A hétvégeken munkáselőadásokat is tartanak, leszállított helyárakkal. A színházban Stúdiót hoznak létre a fiatalok továbbképzésére, ahol a színpadi beszédet, mozgást fejlesztik. A stúdió munkájában Várkonyi és többek között Marton Endre is részt vesz. A Stúdió matiné- előadásokat tart a színházban. A Madách Színház egyébként mindvégig en suite rendszerben játszik, hét végén öt előadást is tartanak. A következő évadokban a klasszikus művek sikere bebizonyítja, hogy a háborús időkben nemcsak a könnyű szórakozásra, hanem igazi irodalomra is van igény. Molière Képzelt beteg című darabját kétszázötvenötször játszották. A Madách Színház megtalálta hangját és vállalta a független színpadi kultúra őrének feladatát. Shakespeare Hamlet-jének (1943. szeptember 17.) százkét előadása már a politikai nézetek nyílt ütközőpontjává válik; ürügyet ad a színház és a színészek megtámadására. A német megszálláskor, 1944. március 19-én a színházat azonnal bezárják. Pünkösti öngyilkos lesz. 1944 áprilisától az év végéig Cselle Lajos, a Színművészeti Kamara főtitkára fasiszta színházat vezet az épületben. Az ostrom idején ennek gárdája közül többen, köztük Kiss Ferenc is, külföldre menekülnek a számonkérés elől. Jelképes, hogy 1945-ben a Madách Színház főkönyvének lapjait összekapcsozzák, s a további oldalakon Várkonyi Zoltán újonnan szervezett, Paulay Ede utcai Művész Színházának kiadásait és bevételeit könyvelik. A háború után fél évig a színházépület Palasovszky Ödön kísérleti vállalkozásának ad helyet, majd 1946 elejétől a Színiakadémia színháza lesz, önálló színészgárdával, de lehetőséget adva a növendékeknek is. A színházat ekkor Hont Ferenc igazgatja. 1947 októberében a színház állami kezelésbe kerül, és Állami Madách Színház néven folytatja a munkát. Egy évvel később kiveszik az - akkorra már - Színház- és Filmművészeti Főiskola hatásköréből. 1949 áprilisától újra a Nemzeti Színház veszi bérbe a színházat: Lope de Vega A kertész kutyája című drámáját játsszák Bajor Gizi főszereplésével. Az államosításkor teljesen átszervezik a Madách társulatát, amely a Moszkvából hazatért Barta Zsuzsa anekdotikus emlékű igazgatása alatt folytatja a munkát, majd 1951-ben a Madách- ot átköltöztetik az Izabella térre (ma Hevesi Sándor tér), az addigi Magyar Színház épületébe. Épületünk az Állami Faluszínház központja lesz. Feladata a vidéki színházak tájelőadásai által nem látogatott kisvárosok és községek színházi ellátása. Alapító tagja, fődramaturgja, később igazgatója Ascher Oszkár, gazdasági vezetője a máig aktív Lázár Egon. Eleinte esztrádműsorokkal, később egész estét betöltő, magas irodalmi igényű előadásokkal is járják az országot. 1951-től 1954-ig az akkor még üres Madách téren állomásoztak, és innen indultak a Faluszínház autóbuszai. A színházat próbahelyiségként használták, de szombaton és vasárnap előadást is tartottak. 1954-ben, amikor a Faluszínház átköltözik a Kölcsey utcába (a mai Gutenberg Művelődési Központ helyiségébe), a színházat a Madách Színház Kamaraszínháza (később Madách Kamara) néven a Madách Színházhoz csatolják. Mikor a Madách megkapja az Royal Orfeum újjáépített, körúti épületét, jelentős korszak veszi kezdetét: az Ádám Ottó igazgatásához kötődő három évtized, melynek során a „Kismadáchban” a Madách Színház kiváló társulatának tagjai játszanak, és nem hiányzik a repertoárból a klasszikus irodalom. A színház kortárs világirodalmi darabok bemutatóhelye, és új magyar művek ihletője is. A teljesség igénye nélkül, és csak már nem élő nagyjainkat említve Dayka Margit, Domján Edit, Kiss Manyi, Sulyok Mária, Tolnay Klári, Ajtai Andor, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Márkus László, Mensáros László, Pécsi Sándor, Tímár József egy-egy alakítása máig ható legenda. 1983-tól húsz éven át heti három estén itt lép fel a magyar kabaréhagyomány kiemelkedő alakja, Hofi Géza. Ádám Ottó nyugdíjba vonulásával a színház műsora végleg a bulvárirodalom felé tolódott. 2000-ben, a Madách Színház nagy felújítása után a fenntartó a színház igazgatójának feladatául jelölte meg a Madách Kamara önállósulásának előkészítését. Kerényi Imre igazgató felkért, hogy a színház leválásának folyamatát vigyem végig, mint a Madách Kamara művészeti vezetője. Felkérését azért fogadtam el, mert lehetőséget láttam arra, hogy az épület nem szórakoztatóipari hagyományát felélesszük és tovább vigyük. Egyrészt azokra a művészekre számítottam, akiket a színház társulatából korábbi közös munkáink alapján alkalmasnak ismertem arra, hogy vállalják az újrakezdés kockázatát, másrészt azokra, akiket a három éves átmenet munkája meggyőz arról, hogy érdemes hozzánk csatlakozni. A színház művészeti vezetését 2001-ben vettem át, azzal a feltétellel, hogy önálló társulattal, teljes szakmai függetlenséggel dolgozhatunk. A Madách Színház feltétele az volt, hogy az új program nézettsége haladja meg a 75%-ot, és ne lépjük túl az előadásokra fordítható 5 millió forintos költségkeretet. Ettől kezdve a színház azt a hagyományt folytatja, amely a repertoárrendszerben, a társulati működésben, az alapos próbamunkában, és a jeles színpadi irodalom választásában látja feladatát és a siker esélyét. 2004-ben, szakítandó az utóbbi évtizedek bulvárszínházi emlékezetével, és mert a „Madách Színház” név végérvényesen a körúti zenés színházat jelentette, kezdeményeztem a színház névváltoztatását. Az Örkény István Színház 2004. szeptember 21-én nyílt meg, önálló társulattal rendelkező repertoárszínházként. Forráshiány miatt az önállósulás nem valósult meg. Köszönet illeti a Madách munkatársait, hogy a két színház műszaki és gazdasági apparátusát nyolc éven át működtették. A Fővárosi Közgyűlés 2009. október 12-én egyhangú szavazással megalapította az önálló Örkény István Színházat. Az Örkény István Színház 2004. szeptember 21-én nyílt meg, önálló társulattal rendelkező repertoárszínházként. Örkény István Színház35 program„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.” Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér. Ezen az estén az író a színész testét ölti magára. A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, a SARTR – Szarajevói Háborús Színház, a Maladype Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös előadása Vagyis: Kelet-Európa vs. Nyugat-Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet… Emma személye több mint húsz, nőkkel készített mélyinterjúból állt össze. Olyan történetek ezek, amelyekbe általában nem avatódunk be, mert zárt ajtók mögött játszódnak, és a résztvevők nem akarnak, vagy nem tudnak beszélni róluk. Ezúttal, ha csak közvetve is, Emmán keresztül megnyílnak nekünk, és megmutatják sorsuk egy-egy rejtett, elhallgatott pillanatát. ..Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc. Lúdvérc. Osszátok be.. Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni. - Lukács evangéliuma 12:1-3. A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos. (...) A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a külső Józsefvárosban mesélni szokták. Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá. Az elmúlt évek egyik legnagyobb irodalmi szenzációja Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 1935 és 1946 között írt naplójának megjelenése volt. Szinte a naplók kiadásával egy időben Hámori Gabriella színésznőben megfogalmazódott, hogy szeretne ebből a lenyűgöző anyagból előadást csinálni. A FILC / Fischer Iván Lakásszínháza /saját produkcióját először 2015. december 15-én láthatta a közönség, Seres Tamás szerkesztésében és rendezésében. A darab azóta több, mint 140 teltházas előadás élt meg, s bemutatták több fesztiválon és játszóhelyen. „Jön a fordulat. Tudom. Érzem. Már jön, aki azt fogja kiabálni: Félre! El az útból! És csak özönlik a többi is utána, és azt üvöltik mind: "Félre! Helyet! Helyet! Helyet!" Meglátod, a fiatalok mindjárt bekopognak az ajtómon, és..." Valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére. Bármennyit tűnődöm is e tervemen, sosem tudom lezárt egésznek tekinteni. Leginkább valami sötét, áradó vízsodrás képzetét kelti bennem: arcok, mozdulatok, hangok, kiáltások, fény és árny, hangulatok, álmok, semmi sem szilárd és teljesen megfogható. Álom, vágy, esetleg csupán reménykedés vagy félelem, melyben épp az iszonyatost nem mondja ki senki. Egy vidéki kulturális intézményben leváltják az igazgatót: épp a régi igazgató búcsúztatása és az új igazgató beiktatása zajlik. Itt van a minisztérium képviselője, a helyi önkormányzat kulturális felelőse, a régi igazgató és kirúgástól rettegő munkatársai, és itt van az új, fiatal igazgató is, egy baráttal, kinek szerepe még homályos. Az igazgatótanács tehetetlenül követi az eseményeket, jóváhagyásukat senki sem kéri. Furcsa módon szinte mindenkit elkísér a házastársa is a ceremóniára, és lassan rájövünk, hogy ez a közpénzből működő intézmény valójában egy családi vállalkozás, aminek felkavart állóvizét magánéleti viharok is fodrozzák. Czigány Zoltán: Csoda és Kósza AZ ELŐADÁS SZÖVEGE A VÉSZKORSZAK ALATT ELHURCOLTAK VISSZAEMLÉKEZÉSEIBŐL ÁLL ÖSSZE, ÉS TELJES SÖTÉTBEN JÁTSSZÁK. Az előadás a címbéli „miért”-re keresi a választ, feltárva a szűkebb és tágabb környezet felelősségét: mi is történik a világban, és mik az emberi boldogulás bennünk és körülöttünk levő gátjai. Az előadásnak nincs épített díszlete, könnyen utaztatható, bármilyen térben előadható, a látványt Schnabel Zita invenciózus, nagy fantáziájú jelmezei határozzák meg. Robert Wilson amerikai színházi rendező és képzőművész és Tom Waits énekes-dalszerző, zeneszerző 1990-ben bemutatott „zenés meséje” A bűvös vadász című Weber opera átirata. “Nem mindenki érti, és nem mindenki támogatja ezt a programot. Van, aki el akarná titkolni a történetünket az ifjúság előtt. És van, aki azt se tudja mit akar, csak fél, ha kérdésekkel találkozik. De 2082-ben már nem lehet a fiatalok feje fölött döntéseket hozni. A ti véleményetek lesz az, ami a közös életünket tovább formálja. Miután meghallgattátok a történetünket, vitázni és szavazni fogunk egy fontos kérdésről, ha tetszik ez a kinti véleménynyilvánítóknak, ha nem.” A Sötétben Látó Tündér nemcsak születéséről mesél, hanem elárulja azt is, hogyan tanult meg látni a sötétben. Mesél Tökmag királyfiról, aki képes volt elmenni a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének legsötétebb szegletébe egyetlen üveg lekvárért. Csakhogy ez a lekvár nem közönséges lekvár volt: az üvegben lakott valaki… Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? A 1,5 ezrelék különleges alkotófolyamatból születik, a valóságból építkezik a közösségi színház és a részvételi film kutatómódszereivel. Miért iszunk? Mikor iszunk? Mit fed el, és mit hoz a felszínre az alkohol? Miként tabusítjuk ezt a témát a magyar társadalomban? Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürrhoszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott... Egészen különleges téma, melynek bemutatására kísérletet teszünk ezen a színházi anekdotákkal tarkított várostörténeti sétán. Azt vizsgáljuk, hogy hol álltak Pesten a 19. század legfontosabb színházai, hogyan fejlődött a magyar színjátszás, és ennek milyen állomásai voltak. Susan Sontag 1993-ban érkezett az ostromlott Szarajevóba, hogy színre vigye a Godot-ra várva című darabot. A dokumentumfilm a darab alkotóival és szemtanúkkal készített interjúk segítségével megható beszámolót ad az ostromlott Szarajevóról, amibe Susan Sontag jelenlétével új erőt lehellt. Milomir Kovačević és Paul Lowe az ostrom alatt álló Szarajevóról készült fekete-fehér fotói és azok lenyűgöző egyszerűsége szolgáltak vizuális inspirációul Nihad Kreševljaković filmjéhez. A vetítés után könyvbemutatót és beszélgetést tartunk. Jászberényi Sándor író, haditudósító. Dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben, évekig élt Egyiptomban. Interjút készített többek között a palesztin Iszlám Dzsihád és a Muzulmán Testvériség tagjaival. 2016-ban megjelent novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája elnyerte a Libri Irodalmi Díjat. Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket. Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is heves vitákat vált ki. Ez az est a változásról szól. Mindegyik dal egy élethelyzet, és mindegyik dal más - stílusok és történetek keverednek, fölösleges komolykodás nélkül. Aki túléli a harminckettőt, annak legyen humorérzéke. Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra! |
![Nyílt próba: [Escape] A Donkihóte-projekt](https://pb2.jegy.hu/imgs/system-4/venue/000/000/094/orkeny-istvan-szinhaz-222-131-49406.jpg)
