Vajon emelkedtek-e Budán olyan lakótornyok, mint az itáliai városokban? Legenda csupán, vagy tényleg képes volt-e arra a középkori vízmesterek technikája, hogy a budai hegyekből a Városkút friss vizét vezetéken juttassa el a Szentháromság-tér sarkára? Hogyan kerülnek a várpalota kályhacsempéire a ferrarai farsang obszcén jelenetei? Vajon miért dobták szemétbe a gótikus Európa egyik legcsodásabb szoborgyűjteményét a XV. század kellős közepén? Hát a budai pasák miért a ferences kolostorban építették ki rezidenciájukat (a háremmel együtt…) és nem Mátyás egykori csoda-palotájában, amely láttán még maga Nagy Szulejmán is így kiáltott fel, amikor Mohács után erre járt: „Ó, ha ez a palota a mi Isztambulunkban a mi szerájunk lenne!” Öreg rózsakertész apóka vagy kemény katona-szerzetes volt-e az a Gül baba, aki a sebtében dzsámivá átalakított Mátyás-templomban, a Buda elfoglalásáért hálát adó muszlim istentisztelet során búcsúzott el a földi világtól: Igaz-e, hogy a gótikus és reneszánsz Budán tanult mesterek munkája ragyogtatta fel e világstílusok mindmáig álló remekműveit Pozsony, Bécs, Prága, Krakkó terein, palotáin, templom tornyain? És mi a helyzet a titokzatos barlang- és pincerendszerrel: vannak-e még titkai, vagy ciszternáktól sziklakórházig, raktáraktól óvóhelyekig már minden zugba bevilágított a kíváncsi régészek lámpája?
Farbaky Péter művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum volt főigazgatója évtizedek óta kutatja a budai Várnegyed művészeti szépségeinek történetét, a település és a palotarendszer alakulásának, fejlődésének fölívelő és hanyatló korszakait, a középkori magyar államiság egykori központjának sorsát, dicsőségét és viszontagságait. Külföldi kutatóútjain olyan izgalmas kapcsolatokra derített fényt, amelyek segítenek megmagyarázni, a magyar uralkodók honnan verbuválták világhírű palotájuk építészeti, festészeti, szobrászati műremekeinek tehetséges mestereit. Beszélgetésünk során sok földalatti és földfeletti titokra fény derül – de arra is, mi az, ami még napjainkban is rejtélyes a budavári történelemben.
Közreműködők:
Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója
Farbaky Péter művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum volt főigazgatója
Az előadás hossza 90 perc.
Esőnap: 2020. szeptember 1.
Rossz idő esetén az előadás elmaradásáról a T9-Az Első Bástya legkésőbb 3 órával az előadás előtt honlapján, illetve Facebook oldalán közleményt ad ki. Amennyiben közlemény kiadására nem kerül sor, úgy a T9-Az Első Bástya az előadás megtartására készül. Szükség esetén az előadás megkezdésével várunk. A T9-Az Első Bástya fenntartja a jogot, hogy az időjárás függvényében az előadást a helyszínen is lemondhatja, illetve a már megkezdett előadást megszakíthatja és később – az esőt követően – folytathatja.
Az előadás elmaradása esetén a jegyek a kijelölt esőnapra érvényesek, amelynek időpontja az adott esemény leírásában található. Amennyiben az előadásnak kijelölt esőnapja is van, a megvásárolt jegyeket visszaváltani nem áll módunkban.
Amennyiben rossz idő miatt az előadás legalább 35 perc után szakad félbe, az előadás megtartottnak tekintendő.
Amennyiben az elmaradt előadás rossz idő miatt az esőnapon is lemondásra kerül, az elmaradt előadás napján a jegyek visszaváltására nincs lehetőség. Az elmaradt előadásra szóló jegyek visszaváltásának módjáról és határidejéről T9-Az Első Bástya közleményt ad ki.
