Forgatókönyv: Nagy Anna, Gilberto Martinelli
Operatőr-vágó: Nagy Anna
Zeneszerző: Andrea Ridolfi, Vito Abbonato
Szereplők: Mátrai Erik, Ember Ildikó, Tóth Eszter Zsófia, Lucio Pavone, Ivano Scianti, Dimitrisz Topuzidisz, Carmine Palmese, Roberto Tempesta, Bócz Endre, Kesztyűs Rudolf, Bárdy Tibor, Bodrácska János, Giordano Incerti, Tiziano Soresina, Puskás István, Móré Miklós, Barabási Albert-László, Stefano Bottoni, Szkevisz Theodorosz
A vetítés után beszélgetés keretében vendégeünk lesz Gilberto Martinelli rendező, Nagy Anna forgatókönyvíró és Nádas György humorista. Moderátor: Katona Csaba
1983-ban a Szépművészeti Múzeumból egy ország megdöbbenésére hét képet elloptak, köztük Raffaello Esterházy Madonnáját. Tavaly volt 35 éve, hogy a festményeket bravúros nemzetközi együttműködéssel a nyomozók megtalálták és visszahozták Magyarországra.
A betörés nem csak azért okozott mély megdöbbenést, mert a Kádár-rendszer által sugallt kiemelkedő közbiztonsági helyzettel szemben mást mutatott, hanem mert ebben az ügyben látványosan összegződött a korszak valamennyi visszássága. A hivatalos jelentések dicshimnuszaival ellentétben a slamposság, a nemtörődömség, a motiválatlanság és a belefásult érdektelenség.
Az ország vezetői a rablás után újból rádöbbenhettek, a nyugati világot a vasfüggöny nem fogja megállítani, a jövőben akaratuktól függetlenül olyan dolgokkal is foglalkozniuk kell, mint a globális műkincs kereskedelem, a nemzetközi biztonság és együttműködés. És nem csak szlogenekben, hanem a gyakorlatban is.
Miközben a képeket keresték, a magyarok a Markos-Nádas duó Totyáján nevettek, mert a jelenetből, ha ez volt a célja, ha nem, az emberek többsége a rendszer kritikáját hallotta ki. Magyarországon a nyolcvanas években már nem csak a sorok között, hanem a szavak között is tudtak olvasni.
Miután a képek előkerültek, 1984-ben - 1945 után először - Budapestre érkezett az olasz miniszterelnök, Bettino Craxi. És annak ellenére, hogy hivatalosan ezt soha nem erősítették meg, az egész ország a maffia szerepéről kezdett beszélni. Ezt erősíthette az is, miszerint az elkövetőket nem adták ki Magyarországnak, az esetet rekord gyorsasággal lezárták.
A filmben az azóta is titokban tartott ügyet próbálták felgöngyölíteni, a betöréstől a képek megtalálásáig. Nincsenek végleges válaszok, de vannak megválaszolatlan kérdések. Az egykori résztvevők visszaemlékezései - kiegészülve azokéval, akik nem vállalták a szereplést - az alkotók célja és reményei szerint egyszer majd a nyolcvanas évek Magyarországának megkerülhetetlen történeti forrásává válnak. Ezért forgatták a Budapest-műveletet.
Jegyvásárlás
