Allegri: Miserere
Liszt: Évocation à la Chapelle Sixtine
Mozart: Ave verum corpus
Liszt: Magyar koronázási mise
Közreműködik: Slávka Zámečníková [4], Schöck Atala [4], Peter Berger [4], Artur Janda [4] – ének, Banda Ádám [4] – hegedű, Karol Mossakowski [2, 3, 4] – orgona, Kodály Kórus Debrecen [1, 3, 4]
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán [1, 3, 4]
Az 1862-ben keletkezett Évocation à la Chapelle Sixtine a szó legszorosabb értelmében egy látomásból született. Amikor Liszt ellátogatott a római Sixtus-kápolnába, képzeletében a helyszínhez kapcsolódó zenei legendák keltek életre. Allegri és Mozart alakja jelent meg lelki szemei előtt, és hallani vélte műveiket, a Misererét és az Ave verum corpust. Ez a látomás határozta meg a majdani kompozíció dramaturgiáját is: „Nemcsak közelebb hoztam őket egymáshoz, hanem mintegy összekötöttem az egyiket a másikkal. A Misererében ott jajveszékel az ember nyomora és gyötrelme; az Ave verum corpusban Isten végtelen irgalma és a méltányosság válaszol rá. Ez megérinti a legmagasztosabb misztériumot; azt a titkot, amely kinyilatkoztatja nekünk, hogy a Szeretet győzedelmeskedik a Gonosz és a Halál felett.” A Koronázási mise esetében Liszt nemcsak a szertartásrend követelményeinek igyekezett megfelelni, de arra is hangsúlyt helyezett, hogy a műben – amint egy levelében írta – „az egyházi és a nemzeti magyar jelleg világosan kifejezésre jusson”.
Jegyvásárlás
