A víg özvegy
Glavari Hanna, a dúsgazdag özvegy hosszú évek múltán újra találkozik fiatalkori szerelmével, a lump, szívtípró Daniló Gróffal. Zéta Mirkó, Pontevedro – az államcsőd szélén álló kisbalkáni ország – párizsi követe úgy kívánja állama zilált pénzügyeit rendezni, hogy Glavari Hannát a milliomos özvegyet, összeházasítaná egy honfitársával. A feladatra követségi titkárát, pont Danilovics Danilót a balkáni arisztokratát szemeli ki, akinek évekkel korábban lángolt a szíve Hannáért. A szép özvegy megérkezik a követségi fogadásra, azonban a nagykövet terve bukni látszik, mivel Hanna és Danilo között a korábbi sérelmek miatt ellenséges a viszony. A jelenlevő diplomaták azonban hevesen udvarolnak a hölgynek. A víg özvegy élvezi a helyzetet, de főleg azt, hogy Danilo féltékenyen nézi az udvarlók seregét…
A világhírű operettet először 1905. december 30-án mutatták be, Bécsben. A darab története, mely egy szegény ország sorsa körül zajlik, amely nyakig el van adósodva, és amelynek tisztviselői mindenre képesek, hogy pénzt szerezzenek a szeretett hazának – újra és újra aktuálissá, „korszerűvé” teszi a Víg özvegyet. A szerelem ugyan diadalmaskodik mindenekfelett, és ha nem is oldja meg, de talán elfeledteti a gondokat - egy szép estére.
