Az utca embere improvizációs színházi előadás
Az Itt és Most Társulat klasszikus hosszú formátumú improvizációs estje. Az improvizációs színházi előadások sajátos jellemzője, hogy nincsenek előre megírt forgatókönyvek, a színészek a közönség inspirációira alapozva, a rendszeresen gyakorolt formák, technikák alkalmazásával az adott pillanatban alkotják meg a karaktereket, a közöttük lévő viszonyokat, a helyszíneket, és kerülnek interakcióba egymással. „Az utca embere” című előadásunk minden alkalommal egy-egy témát jár körül. Korábbi előadásaink témája volt többek között a karnevál, Cseh Tamás munkássága vagy József Attila versei. A jelenetek sorát a játszók saját történeteiből kiindulva kezdjük, majd a nézők közül önként vállalkozók mondják el az este témájával kapcsolatos történeteiket, amelyekből inspirálódva az improvizációs színészek újabb és újabb jeleneteket rögtönöznek.
Mi úgy érezzük, hogy nagyszüleink, dédszüleink nagy időket éltek meg és számos olyan kalandban volt részük, amelyek mellett a mi életünk szinte eseménytelennek tűnik.
Károly bácsi '56 októberében a New York kávéház második emeletéről egy lopott davaj gitárral lőtte a bevonuló oroszokat. Néhány nappal később az osztrák zöldhatáron átmenekülve Németországba, majd New Yorkba került. Angolul nem tudott, és amikor a kikötőben a 18 éven aluliakat külön csoportba állították, meglógott, és egy buszon potyázva Chicagoba utazott. Hideg volt, Károly bácsinak a ruháján kívül semmije nem volt. A buszpályaudvarról kilépve egy templomot pillantott meg, ahová …
Kíváncsi vagy, hogyan folytatódik a történet? Esetleg hoznál egy saját családi anekdotát? Gyere el hozzánk, mesélj, és nézd meg, hogy az Itt és Most Társulat színészei hogyan merítenek ihletet személyes történeteidből. Hogy mit hoz ki egy-egy sztori a játszókból? Az csak itt és most derül ki.
