BEETHOVEN 250 – A halhatatlan géniusz (2020. november 11. 19:30 - Zeneakadémia)
Beethoven hegedűre és zenekarra komponált G-dúr és F-dúr románca a mester legnépszerűbb művei közé tartozik. Bár nem versenyművek, de mint zenekarral kísért szólóhangszeres darabok a koncertek műfajába illeszthetők. Mindkét kompozíció lírai karakterű, nyugodt tempójú, a zenekar szerepe csupán a kíséretre korlátozódik.
Műsor:
Ludwig van Beethoven: I. (G-dúr) románc op. 40
Ludwig van Beethoven: II. (F-dúr) románc op. 50
Ludwig van Beethoven: Coriolan Nyitány op. 62
Ludwig van Beethoven: V. (c-moll) „Sors” szimfónia op. 67
Közreműködik:
Koppándi Jenő – hegedű
Vezényel: Rajna Martin
Beethoven hegedűre és zenekarra komponált G-dúr és F-dúr románca a mester legnépszerűbb művei közé tartozik. Bár nem versenyművek, de mint zenekarral kísért szólóhangszeres darabok a koncertek műfajába illeszthetők. Mindkét kompozíció lírai karakterű, nyugodt tempójú, a zenekar szerepe csupán a kíséretre korlátozódik. A két zenemű szólistája Koppándi Jenő hegedűművész.
A Coriolan-nyitányt Heinrich Joseph von Collin Coriolan c. drámája nyomán írta Beethoven. Bemutatója 1807-ben volt a bécsi Lobkowitz-palotában. Caius Martius Coriolanus római tábornok alakja több történetíró elbeszélésben is fennmaradt, nevezetesen hős figurája Shakespeare-t is megihlette. Beethoven feltehetőleg Plutarkhosz életrajzai között találkozott történetével. Collin tragédiája egyetlen figurára, a főhősre koncentrál. A darab lényegében Coriolanus tépelődő monológjainak sorozatából áll, melyben a főhős az önmagával vívott csata elvesztése okán önkezével vet véget életének. A hős bukását vizionáló Beethoven-partitúrák közül a Coriolanus-nyitány a legpesszimistább. A színmű feledésbe merült, de a nyitány önálló zeneműként ma is sokszor elhangzik a világ hangversenytermeiben.
A hangverseny záró zeneműve Beethoven legismertebb, legtöbbet idézett kompozíciója, az V. szimfónia. A mű sarokkő a 19. század zenei gondolkodásában. Struktúrája bámulatosan tömör, logikus, és ebből adódóan a kompozíció ellenállhatatlanul sodró lendületű. A mű nem csupán megalapozta a következő évszázad zenei ízlését, hanem összefoglalta, esszenciálisan magába sűrítette a klasszicizmus, Haydn és Mozart zenei nyelvezetét.
Zenei mozaik (2021. március 1. 19:30 - Zeneakadémia)
Jacques Ibert: Fuvolaverseny
Alexey Shor: Travel Notebook – zongoraverseny
Antonín Dvořák: IX. (e-moll) szimfónia „Az Újvilágból” op. 95
Jacques Ibert: Fuvolaverseny
Alexey Shor: Travel Notebook – zongoraverseny
Antonín Dvořák: IX. (e-moll) szimfónia „Az Újvilágból” op. 95
Közreműködik:
Timmaso Benciolini – fuvola
Philipp Kopachevsky – zongora
Vezényel: Filippo Arlia
Jacques Ibert francia komponista 1932-33-ban komponálta híres Fuvolaversenyét. A mű a hangszer irodalmának egyik legnépszerűbb, s egyben legnehezebb versenyműve. Érdekessége, hogy a tételek terjedelme egyre növekszik, és a darab súlypontja nem a nyitó-, hanem a zárótételre esik. A kompozíció technikai bravúrral teli fináléja a szólóhangszer
parádés kadenciájával zárul.
Az ukrán származású Alexey Shor 1991-ben emigrált Izraelbe, jelenleg az Egyesült Államokban él. A komponista nem a komolyzene világában kezdte pályafutását – eredetileg matematikus. Műveit a világ legnagyobb hangversenytermeiben játsszák. A Travel notebook című zongoraversenyét Philipp Kopachevsky előadásában hallhatják.
Dvořák 1893-ban, amerikai tartózkodása alatt írta népszerű e-moll szimfóniáját. Kezdettől fogva tudatosan törekedett arra, hogy a kompozíciónak sajátos „amerikai” jellege legyen. Művét az amerikai népzene szellemében komponálta, ám a néger spirituálé egzotikus ritmikája mellett markánsan megjelenik benne a cseh-morva népzene. A szimfónia irodalmi alapja Henry Longfellow Hiawatha ének című, indián témájú eposza.
Profilok (2021. május 5. 19:00 - Pesti Vigadó)
Antonín Dvořák 1901-ben, Prágában bemutatott háromfelvonásos operáját, a Ruszalkat hallhatjuk elsőnek. Majd Giacomo Puccini Pillangókisasszonyából és a Gianni Schicchi című vígoperából hangzik el egy-egy híres ária. Végül Beethoven C-dúr zongoraversenye és Pastorale szimfóniája zárja az előadást.
PROFILOK
Antonín Dvořák: Rusalka – Rusalka dala a holdhoz
Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Un bel di vedremo (nagyária)
Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro (Lauretta áriája)
Ludwig van Beethoven: I. (C-dúr) zongoraverseny op. 15
Ludwig van Beethoven: VI. (F-dúr) „Pastorale” szimfónia op. 68
Közreműködik:
Hee-sun Do – szoprán
Marco Sollini – zongora
Jiman Wee – hegedű
Cobus Swanepoel – gordonka
Vezényel: Everett McCorvey (New York)
A Ruszalka Antonín Dvořák 1901-ben, Prágában bemutatott háromfelvonásos operája. Műfaji megjelölését illetően lírai mese, melynek témáját a cseh folklórban is megtalálható kis hableány története adta. Az opera harmóniáiban és formai felépítése terén erőteljesen érzékelhető Wagner hatása, dallamvilága azonban egyértelműen a cseh-morva nemzeti-népies motívumokat idézi.
Giacomo Puccini a 20. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt. Zenéjében főként az emberi érzésekre összpontosított. Rendkívüli drámai érzékkel rendelkezett. Operái látványos vizuális jeleneteket tartalmaznak, ugyanakkor jól alkalmazza a csend hatalmát is. Ezen a hangversenyen a Pillangókisasszonyból és a Gianni Schicchi című vígoperából hangzik el egy-egy híres ária.
Beethoven 1796–1797-ben komponált C-dúr zongoraversenye a szerző első zongorakoncertjeként vonult be a köztudatba, valójában azonban a zongorára írt versenyművei közül ez a harmadik. A Szolnoki Szimfonikusok előadásában ma este elhangzó Pastorale szimfónia egyike Beethoven kevés programzenéinek, melyet a közönség és a kritika is eléggé hidegen fogadott a lényegesen szenvedélyesebb Sorsszimfónia után. Mára azonban a mű egyike lett a szimfonikus repertoárok központi darabjainak.
Bérletinformáció:
Helyfoglalás érekzési sorrendben a Zeneakadémia földszint VII. - XVIII. sorába és a Pesti Vigadó teljes B és D-szektor, valamint a C-szektor 3-4-5. sorába.
Jegyvásárlás
