Összetett, szappanoperába illő egymásra hatások és fel-felbukkanó magyaros motívumok. Mozart első szimfóniája és utolsó hegedűversenye. A 19. századi fagottirodalom egyik kulcsdarabja, házi zenekarra komponált stílusgyakorlat és persze a szokásos, Pilz János garantálta minőség – ezt ígéri a Concertino sorozat tavaszi hangversenye.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. május 2. vasárnap, 15:30
Wolfgang Amadeus Mozart: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16 5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
---SZÜNET---
Carl Maria von Weber: c-moll andante és magyar rondó, Op. 35 Felix Mendelssohn-Bartholdy: 9. (C-dúr, „Svájci”) vonósszimfónia
Koncertmester: Pilz János
Szólista Yoonshin Song (hegedű) Bressan, Andrea (fagott)
Összetett, szappanoperába illő egymásra hatások és fel-felbukkanó magyaros motívumok. Mozart első szimfóniája és utolsó hegedűversenye. A 19. századi fagottirodalom egyik kulcsdarabja, házi zenekarra komponált stílusgyakorlat és persze a szokásos, Pilz János garantálta minőség – ezt ígéri a Concertino sorozat tavaszi hangversenye. Egy koncert, ahol a nyolcesztendős Mozart és a tinédzser Mendelssohn mellett a huszonhárom éves Weber már szinte korosnak számít. Szólistaként ezúttal a BFZ zenei határokat nem ismerő szólamvezetőjét, Andrea Bressant hallhatjuk, mellette a legnagyobb nemzetközi versenyeket sorra nyerő dél-koreai Yoonshin Song lép színpadra, egy „csodálatosan tehetséges hegedűs, akinek hangzása és technikája bőven meghaladja életkorát”.
Angliai körútjuk során az apja betegsége miatt Chelsea-ben ragadt kis Mozart koncertek híján papírra vetette élete első szimfóniáját. A darabban a sok őt ért hatás mellett ott van már az egyéni hang is. Ilyen a hegedűk és a teljes zenekar ütköztetése, a korhoz képest igen merész kromatika a fináléban, vagy a második tételben megjelenő négyhangos motívum, amely a későbbi Jupiter szimfóniából lehet ismerős.
Ellenkező céllal, a műfajról tanultak összegzéseként született meg az A-dúr hegedűverseny, amelyben a szólóhangszer igazi primadonnaként viselkedik: az első tétel zenekari bevezetője után csak egy lírai áriát követően hajlandó belekezdeni a főtémába. A hármashangzat-felbontásokból álló dallam mind a három tételben felbukkan. A szokásosnál is jobban sikerült, érzéki második tétel után rondó zárja a művet, amelyben törökös, de számunka inkább magyarosan csengő frázisok is hallhatók.
Weber már a címben feltünteti rondójának magyaros karakterét, még ha néhány ritmuson kívül nem is igen lehet kimutatni a közkedvelt egzotikumot. A mű eredetileg a szerző brácsás testvérének készült 1809-ben, ám négy évvel később Weber elkészítette a máig jóval népszerűbb fagottváltozatot. Az andante lábujjhegyen járás érzetét keltő témája után a fagott három variációban mutatja meg játékos, romantikus és virtuóz oldalát.
A tizenkét éves Mendelssohnnak egy apjától kapott saját zenekar állt rendelkezésére, hogy szimfonikus stílusát kikísérletezze. Tizenhárom vonósszimfóniát komponált két év alatt, amelyek leginkább Haydn, Mozart és Johann Christian Bach stílusában íródtak. A C-dúr mű az első tétel súlyos lassú bevezetésével és élénk főtémájával leginkább Haydnra emlékeztet, de a harmóniai világ mendelssohni, akárcsak az elmélkedő lassú tétel vagy a tündéri scherzo.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit.
