Zágon-Nóti-Eisemann: Hyppolit, a lakáj
zenés vígjáték két felvonásban
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja , hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek és aki nevetséges az hogyan lesz még nevetségesebb.
Szereplők:
Hyppolit.......................... Bódis Gábor
Schneider Mátyás.......... Mikó István (Jászai-díjas, Érdemes Művész)
Aranka, a felesége......... Szabó Anikó
Terka, a leányuk............. Cserjési Beatrix
Nagy András.................. Bacskai Zsolt
Makáts, főtanácsos........ Bencze István
Makáts Csaba................ Kovács Attila
Mimi, lokáltáncosnő....... Vajnárovics Viktória / Germán Lívia
Julcsa............................. Germán Lívia / Molnár Ágnes
Tóbiás............................ Bánhidi Péter
Kertész Hugó................. Gavola Bálint
Kertészné....................... Makkai Adrienn / Sándor Luca
Weimann Béla................ Rozsályi Márkó
Pankotay Péri Pál........... Szendrei Gábor
2 munkás........................ Simai György, Szabó László
Díszlet: Tóth Kázmér (Scabello)
Jelmez: Mandala Team
Koreográfia: Borbély Krisztina
Rendező: Mikó István (Jászai-díjas, Érdemes Művész)
