A cirkuszi artista élete a gravitáció megszelídítéséről szól. A zsonglőr eszközei előbb- utóbb leesnek, bármennyit is gyakorol, bármilyen ügyes technikákat is eszel ki. A kötéltáncos és a levegőakrobata is vissza kell, hogy térjen a földre, nem maradhat a levegőben mert a gravitáció mindig visszahívja. A cirkusz segítségével lehetetlen helyzetek, illetve azok illúziói jelennek meg szemünk láttára. Milyen lehet egy nem megszokott irányban ható gravitáció? Vagy fejjel lefelé élni az életet? Hogyan lehet a szó szoros értelmében a falra mászni? Elméleteket gyártunk és teóriákat zúzunk darabokra, csakhogy egyetlen pillanatra megtapasztalhassuk, milyen is lenne tényleg felülkerekedni ezen a folyamatos zuhanáson.
Zene: Igaz Balázs Fény: Pete Orsolya Látvány: Zoletnik Zsófia Függesztéstechnika: André Rolland Kreatív munkatárs: Máthé Gabriella Produkciós munkatársak: Kollányi Julianna, Lenhardt József
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
A Budapesti Operettszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy támogassa autista embertársainkat a minél teljesebb élet megteremtésében és megélésében, ezért – ahogyan…