A szenvedélyes gyűlölet és szerelem operája!
A 2025-ös szezonban nagy közönségsikert aratott Verdi Nabucco című operája, melyet Bán Teodóra rendezésében mutatott be színházunk. A 2026-os nyári szezon nagy operabemutatója Verdi másik nagyszabású műve, A trubadúr lesz. A premiert követően Európa-szerte bemutatták, csak Nápolyban hat különböző színházban 190-szer játszották, Magyarországon 1854. október 31-én tűzték műsorra. A mű középpontjában az elnyomás elleni lázadás, a bosszú, a szenvedélyes gyűlölet, a szerelem és az árulás áll. A Nabucco indulata, a mű születésének korában, a nemzetet leigázó idegenek ellen irányult, A trubadúr viszont az elnyomás elleni lázadás, a bosszú, a szenvedélyes gyűlölet, a szerelem és az árulás motívumaira épül. Verdi képzeletét a mű megírásának idejében megragadta a regényes középkori környezet, a cigánytáborok különleges hangulata. Ebből rajzolódott ki a titokzatos trubadúr története, akinek szerenádjára fellobban Leonora szíve.
Az előadás címszerepében Yusif Eyvazov drámai tenor lesz látható a Margitszigeten. Yusif rendszeresen fellép a világ legrangosabb operaházaiban, többek között a milánói La Scalában, a Bécsi Állami Operaházban, a madridi Teatro Realban, a Berlini Állami Operaházban, a londoni Royal Opera House-ban, a Párizsi Nemzeti Operában és a barcelonai Liceu Operában. Yusif számos felvételen szerepelt a Deutsche Grammophon kiadónál, többek között Puccini Manon Lescaut című operájának teljes felvételén, amelyet a Salzburgi Fesztiválon rögzítettek.
A trubadúr cselekménye Spanyolországban játszódik az 1410-es években, amikor Urgel grófja trónkövetelő háborút indított I. Ferdinánd aragóniai király, az elhunyt Márton király unokaöccse ellen, akit megválasztottak, nem pedig örökölte a trónt. Az Aragon Királyság központjában, a Pireneusok déli lejtőinél elterülő Zaragoza város közepén, az Aliaferia palotában él a királypárti Luna gróf, a közeli Sargasto-palotában Leonora, a királynő udvarhölgye; Manrico pedig a biscayai hegyekből származik és Urgel gróf mellett harcol. Luna gróf és Manrico tehát politikai ellenfelek is, nemcsak szerelmi vetélytársak. A dráma központi figurája Azucena a cigányasszony, aki leginkább hallgatásával szövi kuszára a szálakat, s passzívan tolja a trgédia felé a szerelmi háromszög résztvevőit. Belső erkölcse ártani, nem akaró hangja vív csatát a hagyományok által diktált vérbosszú intézményével.
Kup bilet
