Az előadás a Nature – npj Heritage Science folyóiratban megjelenés alatt álló tanulmány és egy doktori disszertáció eredményeire épül. A kutatás a Magyar Szent Korona szerkezetét, anyagait és készítéstechnológiáját elemzi egy új, régészmérnöki megközelítéssel, amely az archeometriai vizsgálatokat mérnöki hibamód- és hatáselemzéssel (FMEA) egészíti ki.
A módszer célja a készítési folyamatok modellezése és annak meghatározása, hogy a korona fő szerkezeti elemei – az abroncskorona és a keresztpánt – egyidőben vagy egymást követően jöhettek-e létre. Az elemzés a szerkezeti döntések, illesztések és javítások mérnöki logikáját követve tárja fel a létrehozás folyamatát. A bemutatott régészmérnöki módszer a kulturális örökség kutatásában új tudományos paradigmát képvisel: a hipotézisekből műszaki bizonyosságig vezető, mérnöki alapú elemzés módszertanát.
Előadó: Barabássy Miklós, a Ford autógyár kölni kutató és fejlesztő részlegének szolgálatában több világszabadalom szerzője, a BME volt mérnök tanára. Mérnöki szolgáltatással foglalkozó vállalat ügyvezetőjeként a Szent Koronát 3D-ben számítógépes rendszerben modellezte, és a technológiai folyamatot először elméletileg rekonstruálta, majd ezt fizikai másolatban is létrehozta. Végül sikerült bizonyítania, hogy a jelenlegi álláspont, miszerint a „görög korona” Dukász Mihálytól került I Gézához egy hibás toposz!
Helyszín: A L T E M P L O M (1133 Budapest, Pozsonyi utca 58. – Bejárat a Gogol utca felől!)