Közel száz évet kellett várni Ludwig van Beethoven István király, Magyarhon első jótevője című kísérőzenéjének 1927-es magyarországi bemutatója után, mire a darab újra megszólal az Opera színpadán. „Egyszerre rózsafénybe tündökölve, / derült elébük egy szelíd vidék, / ezüst habot rázott a szirtek öble, / virág himezte a mezők szinét” – szól Kosztolányi Dezső Honfoglalás előtt című verse, mely bár I. István király előtti kort idéz, a történelmi távlat közel hozza őket egymáshoz. Ez a közelség nagyon fontos Oberfrank Pál rendezőnek – s Kosztolányin kívül más magyar költők szövegeivel, így Babits Mihályéval és Sík Sándoréval is kiegészíti az eredetileg August von Kotzebue által írt színpadi játékot. A ritkán hallható Beethoven-darabot, akárcsak az ugyanazon az estén látható Athén romjait, Oberfrank Péter vezényli. „A legnagyobb ajándék, hogy a testvéremmel dolgozhatok, mert rendkívül felszabadítóan és inspiratívan hat. Közös célunk, hogy egy hozzánk közeli István-képet mutassunk be, aki Szűz Máriának ajánlotta Magyarországot. Ez a gesztus, illetve Magyarország és Mária kapcsolata sokak számára máig meghatározó” – állapítja meg a rendező.
Ókori történet – mai kérdések. Oberfrank Pál rendezése Beethoven Athén romjai című ünnepi játékán keresztül egy, a mai kor nézőjének is ismerős történetet vázol. Minden, ami ma körülvesz bennünket, a globális klímaváltozás, a világjárvány, a népvándorlás óriási nyomást és folyamatos változást, sokszor pusztulást idéz elő. Színpadi víziójában az ókori athéni demokrácia megingásának kijózanító élményére így reagál a rendező: „Szeretnék a múltba, a hagyományokba, a nagy, közös, szent ügyekbe kapaszkodni, és szeretném hinni, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Korábbi előadások díszletelemeinek, jelmezrészleteinek felhasználásával is kötődünk a múlthoz,kapaszkodunk a régi értékekbe.” Az Athén romjait 1812-ben mutatták be Pesten, a Pesti Német Színház megnyitóján Beethoven István királyával egy estén, ahogyan ez az Opera 2021/2022-es évadában is történni fog. Több mint egy évszázaddal keletkezésük után Hugo von Hofmannstahl drámaíró és Richard Strauss zeneszerző, a termékeny szerzőpáros felfigyelt a darabra, és átiratot készített az eredetileg August von Kotzebue szövegére írott műből, mellyel most a budapesti közönség is megismerkedhet. Az ógörög kultúra feléledését éltető darabot Oberfrank Péter vezényli, a koreográfiát Venekei Marianna készíti.
Karmester: Oberfrank Péter
Az idegen, egy német művész / Basszus: Rácz István
Egy idős görög / Bariton: Nagy Zoltán
A felesége: Avedikian Viktória
Az idősebb lányuk / Soprán: Váradi Zita
A fiatalabbik lányuk: Papp Zsófia
Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett táncművészei: Kerényi Barbara (szóló), Morvai Kristóf, Darab Dénes János, Sardella Francesco, Molnár Dávid, Mathot Christian, Topolánszky Vince, Scrivener Louis, Yamamoto Riku, Zhukov Dmitry, Calcante Luca
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat.
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német és magyar nyelvű túrák is elérhetőek.
Jegyár: 9000 Ft
Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
Jegyvásárlás
