• Program


    Kellér-Horváth-Szenes: A szabin nők elrablása - zenés bohózat
    7

    Kellér-Horváth-Szenes: A szabin nők elrablása - zenés bohózat

    Szereplők:

    Bányai Márton, tanár – Bódis Gábor
    Borbála, a felesége – Szabó Anikó
    Etelka, a leánya – Pápai Gréta/Petrényi Írisz
    Szilvássy Béla, állatorvos – Kovács Attila
    Irma, a felesége, egyben Bányai nagyobbik lánya – Cserjési Beatrix
    Rettegi Fridolin, színidirektor – Mikó István (Jászai-díjas, Érdemes művész)
    Retteginé, drámai szende – Nagy Fruzsina/Vajnárovics Viktória
    Raposa Bogdán, brassói borkereskedő – Bánhidi Péter
    Szendeffi Endre, a fia, hősszerelmes – Rozsályi Márkó
    Róza, Bányaiék szolgálója – Germán Lívia
    Kobak, iskolaszolga – Bacskai Zsolt
    Díszlet – Tóth Kázmér (Scabello)       Jelmez – Mandala Team
    Koreográfia – Borbély Krisztina

     

    Rendezte - Mikó István (Jászai-díjas, Érdemes Művész)

    „A szabin nők elrablása” igényesen szórakoztató zenés vígjáték és egyben vallomás a vándorszínházról, mely bemutatja annak romantikáját, szenvedélyességét, örömeit és keserveit egyaránt. Zenés bohózat, mely virtuóz humorú jeleneteivel a régi vándorszínész-társulatok mindig is kedvelt darabja volt és máig visszatérő darabja a magyar színházak repertoárjának is. Igazi színészbarát darab, melyben a kiváló szerepek a társulat idősebb és fiatal tagjai számára egyaránt kínálnak lehetőségeket tehetségük megcsillogtatására.

    „A szabin nők elrablása” olyan darab, mely rólunk, a Mandala Dalszínházról is szól, hiszen társulatunk immár 29. éve utazószínházként járja első sorban az Észak-alföldi Régió és a határon túl magyar kisvárosait, településeit eljuttatva a színházi kultúrát a társadalom azon rétegéhez, amelynek – anyagi és földrajzi korlátok miatt - ritkán, vagy soha nincs lehetősége a kőszínházak előadásait megtekinteni.

    Kellér Dezső szellemes átirata a bécsi szerzőpáros (Franz és Paul Schönthan) eredeti színészbohózatát magyarországi viszonyok közé helyezi. A műfaj minden lényeges kellékét felvonultató vérbeli bohózat úgy mutatja meg a vándorszínészet-romantikáját, hogy egyben ízlésesen, finoman ki is gúnyolja azt, bemutatva annak kicsinyességeit, ripacskodását. A bohózat történetének meséjét Horváth Jenő (zeneszerző) és Szenes Iván (dalszövegek) dalai segítően színesítik, benne olyan slágerekkel, mint a „Mások vittek rossz utakra engem”, a „Róza, magában túlteng a próza”, vagy a címadó dal, „A szabin nők elrablása”.

    Jegyár: 3700 Ft

     

    A történet elején Bányai Mártont, egy kisváros nagy tiszteletben álló főgimnáziumi tanárát ismerhetjük meg, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget, ám egy ifjúkori zsengéjét eleinte csak Rózának, a szobalánynak meri felolvasni. Élete nagy pillanata akkor jön el, amikor a városkába vándorszíntársulat érkezik. Rettegi Fridolin, a színigazgató ugyanis körbejárja a kisváros előkelőségeit, hogy látogatókat és támogatókat szerezzen pénzügyi nehézségekkel küzdő társulatának, s Bányaiékat is felkeresi, a tanár úr cserfes házvezetőnője pedig elfecsegi, hogy gazdájának van egy ifjúkori színdarabja: „A szabin nők elrablása”. Rettegi a garantált sikerben bízva – hiszen a szerző egy helyi potentát - ráveszi Bányait,  hogy társulata színre vigye művét. A próbák és a bemutató pedig alaposan felkavarja a tanár úr családja és egyben a kisváros életét is. A bonyodalmak egyre fokozódnak, váratlanul hazatér nyaralásából a feleség, megérkezik a rég nem látott barát, a közelgő bukást sejtetve a szerző és a színigazgató között is egyre több nézeteltérés támad a darab bemutatásával kapcsolatban.

    „A szabin nők elrablása” a bohózat rendkívül szórakoztató műfajának eszközeivel a "civil" polgári társadalom és a "bohém" művészvilág konfliktusát is bemutatja, de a darabból nem hiányozhat a romantika, a szerelem, és a házastársi féltékenység és civódás sem. A középpontban azonban mégis maga a színház áll, amit két nézőpontból mutat be a darab. Egyrészt megismerhetjük a kispolgári világ elutasítását - egyben titkos vágyakozását is - az erkölcstelennek titulált művészet iránt, másrészt pedig láthatjuk a színidirektor harcát és ügyeskedését azért a teátrumért, mely egyaránt jelent hivatást és megélhetést számára. A darab a XIX. század végén játszódik, amikor kétszáz forint még vagyonnak számított, a nagyságos asszony a házvezetőnőnek parancsolgatott és a nagyságos úr a lövöldébe járt. A színház és a társadalom a bohózatban bemutatott viszonya azonban alapvetően mindmáig érvényes.

    Ajánló


    A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák…

    A Klasszik Rádió 92.1 és az Óbudai Danubia Zenekar lemezbemutató koncertje népszerű ünnepi klasszikusokkal, és a legszebb magyar karácsonyi énekekkel.



    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016