• program


    Líra és misztika
    4

    Líra és misztika

    Műsor:
    Szkrjabin: I. (fisz-moll) zongoraverseny, op. 20.
    Szkrjabin: Prometheus – A tűz költeménye, op. 60.
    Szkrjabin: II. (c-moll) szimfónia, op. 29.

    Nincs aktuális előadás

    Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

    Last event date: Tirsdag, 11. Oktober 2022 19:00

    Líra és misztika             

    Közreműködik:
    Szabó Marcell – zongora
    Báll Dávid - zongora
    Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

    Vezényel: Anton Shaburov

    Az 1872–1915 között élt Alekszander Szkrjabin az orosz modern zene egyik legnagyobb hatású zeneszerzője volt, akit kortársai egyszerre tekintettek zseninek és őrültnek. Éles disszonanciái, atonalitása – mellyel megelőzte korát – különös hatást gyakoroltak a XX. század olyan nagy komponistáira, mint Stravinsky és Prokofjev. Életében rendkívüli ismertségre tett szert, de a művei iránti érdeklődés halála után erőteljesen csökkent.

    A fisz-moll zongoraverseny Szkrjabin korai alkotása, melyet 24 évesen írt.  1896 őszén fejezte be, de a hangszerelést csak a következő év májusában dolgozta ki. A szerző a befejezést követően művéért 600 rubelt (mai árakon kb. 10 000 dollárt) vehetett fel. A versenymű első tétele klasszikus ihletésű, de romantikus díszítésekkel és érzelmekkel is ötvöződik. Három fő gondolata az expozícióban: egy Chopin-szerű dallam, amelyet a zenekar folytat és fejleszt tovább, aztán egy táncszerű duó a zongora és a klarinétok között, a harmadik pedig egy áradó zongoraanyag, amelyet vonósok és kürtök kísérnek. A második tétel egy oroszos hangulatú variációs szerkezet visszatéréssel, melyben a zongora mellett a klarinétnak is hálás szerepe van. A zárótétel egy frenetikus kontrasztokkal és lendülettel teli polonéz, melynek alapvetően a zongora adja meg lengyel tánckarakterét.

    Az 1910-ben papírra vetett Prometheus Szkrjabin hangkölteménye zongorára, zenekarra, kórusra és színorgonára, ez utóbbi azonban ritkán szerepel a darab előadásain. Az 1911-ben Moszkvában bemutatott darab – melyet V. szimfóniaként is emlegetnek – csak lazán nyugszik Prométheusz mítoszán.  A zongoraszóló a küzdő embert szimbolizálja, aki a zenekar által megjelenített világmindenséggel áll harcban. A Szkrjabin-féle „misztikus hangzat” elmélete alapján kidolgozott harmóniavilág igen összetett, a darab szerkezete időnként nehezen követhető.

    A II., c-moll hangnemű 29. opusz szerkezetileg a leghagyományosabb Szkrjabin szimfóniái között. A darab sokkal személyesebb, mint a szerző első szimfóniája, és nagy előrelépést jelent Szkrjabin érett zenekari stílusában. Tételei vonatkozásában kiterjedt tematikai azonosságok tapasztalhatók, melyek ciklikus kapcsolatot teremtenek az egyes formarészek között. Ezt példázza, hogy a nyitótétel komor kezdőtémája a fináléban diadalmas himnusszá fejlődik. A darab öt tételből áll, melyek közül az első és második, illetve a negyedik és ötödik megszakítás nélkül kapcsolódnak egymáshoz. Szkrjabin zenéje jórészt az „aktív” és „passzív” témák ellentétén alapul, amelyek a vonzás, az energia és a tehetetlenség két ellentétes pólusát képviselik. Az „aktív” témák drámaiak és ritmikailag élesek, a „passzív” témák harmonikusan összetettebbek, ritmikailag folyékonyak és erősen érzéki jellegűek. Feljegyezték, hogy amikor Vladimir Safonov karmester a New York-i Filharmonikusok élén először vezényelte a művet, a partitúrát a zenekar felé tartva a következőket mondta: „Itt az új Biblia, uraim!”

    Aktuelt


    zenés átirat két részben

    Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.

    A tánc-thrillerben felbukkanó alakok kettős kötődésűek: egyrészt leképezik az alapmű karaktereit, másrészt lakói vagy alkalmazottai a műintézménynek. A Herceg anyja – nálunk gyógyító apáca. Alexander – medikustárs, aki bár óvná barátját, fellépése hatástalan. Siegfried – a láncok és erőszak, a fizikai bántalmazás helyett a kedvességre és türelemre hangsúlyt fektető fiatal orvos, akibe Odette – épp e gesztusait félreértve – menthetetlenül beleszeret.

    PÅ PLAKATEN


    Richard Wagner PARSIFAL Színpadszentelő ünnepi játék három felvonásban, német nyelven, magyar angol és német felirattal

    Pietro Mascagni PARASZTBECSÜLET / MESSA DI GLORIA Koncertszerű előadások magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal

    A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.

    Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
    tilbageværende tid
    00:00

    enhed(er) i kurven

    total:


    Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.





    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016