Az sem legelső alkalommal történik, hogy közös zenei gazdagságunk e hangzó tárházát fesztivállá sűrítve kínálják fel számunkra Keller Andrásék. Ez a Magyar Kincsek Ünnepe, amely a tavalyi sikert követően most két napon át vonultatja a Zeneakadémia közönsége elé Bartók, Kodály, Liszt, de éppígy Lajtha László, Veress Sándor, Dubrovay László vagy épp a zongoraművészként ünnepelt Bogányi Gergely muzsikáját.
Az összesen hét koncertet ígérő programon a komolyzenei és operaélet olyan kiválóságai lépnek fel, mint Várjon Dénes, Simon Izabella, Bretz Gábor, Vörös Szilvia, Bogányi Tibor vagy Klenyán Csaba. A közreműködő formációk sorában pedig, jeléül és bizonyságául a Magyar Kincsek Ünnepét jellemző zenei-kulturális tágasságnak, ott találjuk a Modern Art Orchestrát és a Muzsikás Együttest csakúgy, mint a Cantemus Vegyeskart vagy épp a Snétberger Zenei Tehetség Központ a névadóval együtt játszó fiatal hangszereseit.
Lajtha: Magnificat, op. 60
Lajtha: Három Mária-himnusz
Kodály: Psalmus Hungaricus
Közreműködik: László Boldizsár tenor, Tabajdi Ádám orgona
Cantemus Vegyeskar, Concerto Budapest
Vezényel: Szabó Soma, Bogányi Tibor
„Hangosság, széles gesztus, trombitáló angyalok, mindez nincs az én Magnificatomban. Szelídség, báj, szépség, gyengédség, alázat, az igen… Elővettem én is a nagy palettát: rajta a színek – de a legkisebb ecsettel festettem, annak is összesodortam a szőrpamacsát, hogy úgy rajzoljon, mint a hegyes ceruza – és leheletszerűen raktam fel a színeket.” Így jellemezte Magnificatját egy fiának írt levelében Lajtha László, akinek 1954-ben volt bátorsága Mária hálaénekét megzenésíteni. Négy évvel később, 1958-ban Három Mária-himnusz című kompozíciójával gazdagította egyházzenei műveinek figyelemreméltó sorát: ez a Nadia Boulanger-nak ajánlott alkotása 1962-ben az Egyesült Államokban hangzott fel legelső alkalommal. E két, felfedezésre érdemes mű nyomában azután a huszadik század talán legnépszerűbb magyar nagyzenekari-vokális kompozíciója, a Psalmus Hungaricus következik – az a Kecskeméti Vég Mihály XVI. századi zsoltárfordítását megéneklő Kodály-szerzemény, amely 1923-as ősbemutatójának pillanatától fogva a magyar kincsek, egyszersmind a közös nemzeti gondjainknak ihletetten hangot adó remekművek sorába tartozik.
