• Program


    Nagyzenekari koncert: Fauré, Saint-Saëns, Schumann

    Nagyzenekari koncert: Fauré, Saint-Saëns, Schumann

    Érzelmi hullámvasút happy enddel – így írhatnánk le röviden a műsort, amelyben Pelléas és Mélisande tragikus története után Saint-Saëns szélsőséges hangulatokat körüljáró, gyakran indulatos csellóversenye, majd Schumann pozitív életélményekből fogant szimfóniája szólal meg. A koncertet Madaras Gergely vezényli.

    Nagyzenekari koncert: Fauré, Saint-Saëns, Schumann

    Program:

    Gabriel Fauré: Pelléas és Mélisande – szvit, Op. 80
    Camille Saint-Saëns: 1. (a-moll) csellóverseny, Op. 33

    ---SZÜNET---

    Robert Schumann: 3. (Esz-dúr, „Rajnai”) szimfónia, Op. 97

    Vezényel: Madaras Gergely
    Szólista: Alisa Weilerstein (cselló)

    Érzelmi hullámvasút happy enddel – így írhatnánk le röviden a műsort, amelyben Pelléas és Mélisande tragikus története után Saint-Saëns szélsőséges hangulatokat körüljáró, gyakran indulatos csellóversenye, majd Schumann pozitív életélményekből fogant szimfóniája szólal meg. A koncertet Madaras Gergely vezényli, akinek nemzetközi elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Mezzo TV 2019 szeptemberében a hónap művészének választotta, és dokumentumfilmet is készített róla. Szólistaként a jellegzetesen erőteljes, hipnotizáló csellóhangjáról ismert amerikai Alisa Weilerstein lép a közönség elé, akinek Saint-Saëns-játéka a New York Times kritikusa szerint „technikailag tökéletes és mélyen kifejező: vibratói beszédesek, líraisága váratlan és vészjóslóan titokzatos”.

    A Nobel-díjas belga író, Maurice Maeterlinck szimbolista drámája, a Pelléas és Mélisande óriási hatást gyakorolt a kor zeneszerzőire. Debussy, Schönberg és Sibelius is feldolgozta a történetet, de Gabriel Fauré mindhármukat megelőzte. Az általában lassan komponáló szerző másfél hónap alatt végzett a dráma londoni bemutatójához írt kísérőzenéjével, amelyből 1899-ben állított össze négytételes szvitet. Az első tételben a sejtelmes erdőt ábrázolta, ahol a vadászkürttel megjelenített Golaud rátalál Mélisande-ra. Az oboa- és kürtszólókban gazdag fonódal után a címszereplők boldogsága jelenik meg, végül a nő halála zárja a művet. Ez a megrendítő finálé szólt később Fauré temetésén is.

    Az 1870 körül Saint-Saëns Liszt több művét is vezényelte, így nem csoda, ha pályatársa hatott rá. Az a-moll csellóverseny három szünet nélkül megszólaló, de jól elkülönülő tételből áll, amelyeket a liszti téma-transzformációhoz hasonlóan más-más karakterben visszatérő motívumok kötnek össze. A nyitótételben a cselló egyetlen zenekari akkordot követően belecsap a témába, amelynek ritmusa a tétel folyamán vándorol a hangszerek között. A finálét ugyanez a téma nyitja. A két saroktétel között finom menüett szól. Az elképesztő technikai kihívásokat támasztó művet Rachmaninov és Sosztakovics is minden idők legjobb csellóversenyének tartotta.

    Életének egyik nehéz periódusából a Düsseldorfban elnyert városi zeneigazgatói állás rángatta ki Schumannt, aki boldogan kirándult feleségével új Rajna menti otthonának környékén. Az élményekből szimfónia született „A rajnai élet egy darabja” címmel, és bár a szerző később visszavonta a programot, a „Rajnai” jelző örökre rajta ragadt művén. A hősies témával induló nyitótétel természetzenéjét ländler és bordal színezte scherzo követi, majd statikus harmóniáival és visszafogott hangszerelésével nyugalmat árasztó lassútétel szól. A kölni dóm ihlette ünnepélyes negyedik tételben megszólalnak a harsonák, végül könnyed, táncos finálé zárja a darabot.

    Ajánló


    Traccs! Szolnok legújabb beszélgető-est sorozatának első vendégei Ördög Nóra és Nánási Pál, hazánk…

    Az Időgép című gyűjteményi kiállítás sok szálon kapcsolódik a 20. század különböző időfelfogásaihoz.…



    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016