Mit jelentett a gyes és a fogamzásgátló tabletta 1967-es bevezetése? Hogyan szereztek be divatos ruhákat a hiánygazdaságban? Milyen frizurát hordtak a nők?
A kurátori tárlatvezetést tartja: B. Szabó János történész, a kiállítás kurátora.
A kiállítás arra mutat rá, hogy a 20. század második felében hogyan lelt a mindenkori hatalom a játékok, így a katona figurákban is eszközre a világ minden táján a társadalom világképének formálásához. A játék-katonáknak a nemzeti, ideológiai nevelésben betöltött propaganda szerepét a világelső német játékiparnak köszönhetően első ízben a német Harmadik Birodalom aknázta ki igazán, s ez a funkció nem merült feledésbe a háború után a "szocialista tábor" országaiban (sem). Ez alól a "szabály" alól sajátos módon - épp 1956-nak - köszönhetően Magyarország sajátos kivételt jelentett, ami történelmi léptékben is vizsgálódásra és bemutatásra érdemes jelenség. A műanyagok robbanásszerű elterjedése a fejlett világban 1945 után egybeesett a globális hidegháború időszakával. Magyarországról nézve ugyan a Szovjetunió volt kényszerű "szövetségesünk", az ország így a "szocializmust" építette, de az 1960-as évektől kezdve mégis jórészt francia, angol, olasz és amerikai mozifilmeket és tévésorozatokat néztünk, így az épphogy megtűrt hazai kisvállalkozók az eredetileg ezekhez a "nyugati" filmekhez készített amerikai, nyugat-német, francia és olasz eredetű játékfigurák másolatait készíttették, készíthették a gyerekeknek. A kiállítás célkitűzése, hogy bemutassa, hogyan tükröződtek az eltérő társadalmi, politikai, kulturális viszonyok a játékfigurákon. Miről és hogyan készültek, illetve nem készültek játékfigurák Magyarországon és szerte a világon? Hogyan nyomult be a valóság a játéktankok és katonák világába? Voltak-e nemzeti különbségek a mesebeli lovagvilágokban vagy az akkoriban nagyon divatos western ihlette játékokban? Mindezt több mint 400 négyzetméteren, ezernyi játék bemutatásán keresztül fogjuk közelebb hozni a látogatókhoz. A kiállítás sajátossága, hogy széles kitekintést kíván nyújtani ezekről a tömegkulturális hatásokról, amiben - részben a sajátos politikai színezetű francia/német/lengyel/olasz-magyar kapcsolatok - kitűntetett helyet foglaltak el az 1960-as évektől az említett országokból érkező kaland- és történelmi filmek a mozikban és a televízióban egyaránt.
A programon való részvételre csak a programjegyet szükséges megvásárolni, külön múzeumi belépőjegyet nem.
