Minden korban voltak és vannak társadalmon és törvényen kívül élő embercsoportok. E közösségek egyik késői képviselője a betyár. Alakja köré egész Európában gazdag folklórhagyomány, népi hiedelem, népművészeti és irodalmi alkotás kapcsolódik. Az elmúlt 150 év folyamán a betyárság társadalmi ès történelmi megítélése körül hazánkban egymásnak igen ellentmondó vélemények bontakoztak ki, és arra is fény derült, hogy alakjuk nemzetközi karakterű volt, nem csak magyar specialitás.
Gyilkos bűnöző vagy szegények Robbin Hoodja ?
Betyár vagy pandúr?
Hiába vet egyiknek hatot, másnak vakot a világ kockája... “ mégis csak nézőpont kérdése hogy Rablóbetyárnak, útonàlló haramiának vagy szabadságharcos hősnek, szegények pártfogójának látunk- e valakit. A betyárok társadalmi banditizmusa szerény tiltakozás volt csupán, nem forradalmi jellegű. Nem az ellen a tény ellen tiltakoztak, hogy a parasztok szegények, és elnyomottak, csupán mindezek túlzott mértéke ellen próbáltak síkra szállni.
“De akármerre fordult is a betyárélet kockája, hitték, hogy megmutathatják az elnyomóknak: fordítva is állhatnának a dolgok... hogy egy kis kocka is tud nagyot fordulni...” És azon a szegedi éjszakán, valóban nagyot fordult Csongrád vármegye élete, amikor a “Vihar hozta, hát viharos természetű” szegedi betyár, Rózsa Sándor megszületett.
“Már életében legendás hős, boszorkányok varázserejèvel megáldott, burokban született haramia, aki már tíz éves korában akárkit földhöz vágott...” De csak a legkiválóbbak képesek rá, hogy mindenüket egy kockára tegyék fel... hogy törvényen és társadalmon kívüliként is az áhított igazságot szolgálják... Nem véletlen, hogy Rózsa Sàndor felbukkanásával nyert igazi értelmet a magyar betyárbecsület is. A legendás betyárkiràly Valódi igazságosztóként, a szegények pásztoraként szerzett egyre nagyobb hatalmat nemcsak népe, hanem a betyárok körében is.
Isten Ostorai voltak Ők!
A sors kivàlasztottjai!
Küldetésük pedig végzetes lett!
Rózsa Sándor hányattatott èletében sokszor “vaktában is szembe fordult a kocka”, de amit elvett a gazdagoktól, azt mindig szétosztotta a szegények közt. Bűnei tehát nem csak a sajátja volt, hanem egy kizsákmányolt társadalomé, egy egész korszaké is... Ezért sem lebecsülendő Rózsa Sándor ellenállása, ami már nemcsak a földesúri kizsákmányolás, hanem a Habsburg reakció ellen is irányult. Az 1848- as szabadságharcban a Kossuth Lajos hívószavára toborzott Rózsa Sándor betyárhadserege nemcsak az osztrák elnyomás ellen küzdött, hanem saját szabadságáért, az elkövetett bűnök eltörléséért, egy régóta áhított törvényes, szabad életért...
De a háború mindig kockázatos vállalkozás.... a háború mindig sorsfordító, tele reménytelen és váratlan fordulatokkal. A szabadságharcban hősiesen helyt álló Rózsa Sándorra a megígért királyi amnesztialevél és dicsôség helyett újabb bebörtönzés, szökés és bujkálás várt. A szegénység és a nyomor termeli ki a rosszaságot... mert van a tisztes szegénység, ami még sarkall, mert nem tűnik legyőzhetetlennek... de a nyomor, az már semmit sem csinál csak árt és pusztít, mint a szennyes árvíz...
Sorsunk teli van furcsa ellentmondással: ölünk, hogy életben maradhassunk, rabolunk, hogy meggazdagodjunk. Pedig az ember természeténél fogva borzad a bűntől. Mert a bűn sosem pusztítható el egy másik bűnnel, csak legfeljebb lecserélhető...
Egy biztos:
A múltat semmi sem törölheti el.
Sem a megbocsátás, sem a vezeklés!
Hiszen a bűnbánat is épp elég büntetés!
Csak egy valami örök: a remény...
Táncolják: Bulyáki Zoltán, Heiger József, Lukács Tamás, Moussa Ahmed, Tóth Judit
Zene: Szitha Miklós
Szöveg: Pál Tamás
Jelmez: Papp Janó
Művészeti igazgatók: Tóth Judit, Moussa Ahmed
Rendező- koreográfus: Tóth Judit- Moussa Ahmed
