“Bla-bla-bla...“ A balett lényegét tekintve egy szatirikus kortárs balett.Egy olyan görbe tükör, amelybe belepillantva esetleg megláthatjuk korunk emberének kommunikációs zavarait, problémáit. Aquarell szivárvány Az egyfelvonásos tánc etűd egyfajta keserédes hangulat, amely a zene és atánc egysége révén jut kifejezésre és a hallható zene, láthatóvá válik a zene és a mozgás révén. Besos(Csókok) A balett vidám hangvételű, lendületes„tánc-leporelo“amelynek központi témája a csók. Rúzs A Nő-Férfi kapcsolat, annak különböző aspektusai, számomra primer emberikapcsolatok. Ennél fogva, a legtöbb balettemben nagy hangsúlyt kapnak ezen alapvető emberi viszonyok. Nem egy esetben pedig központi helyet foglalnak el, csak úgy, mint a Rúzs című balettem esetében is. Egerházi Attila
'Bla-bla-bla...'
Koreográfia: Egerházi Attila Zene: W.A.Mozart, J.C.Bach, F.Chopin Koreográfus asszisztens: Cristina Porres Mormeneo Jelmez terv: Szelei Mónika Világítás terv: Egerházi Attila
Aquarell szivárvány
Koreográfia: Egerházi Attila Zene: J. Sibelius Betanító és próbavezető balett mester: Cristina Porres Mormeneo Jelmez terv: Andrea T. Haamer Világítás terv: Egerházi Attila
Besos (Csókok)
Koreográfia: Egerházi Attila Zene: Z. Keating, A. Part, P. Prado Koreográfus-asszisztens: Cristina Porres Mormeneo Jelmez terv: Andrea T. Haamer Színpadkép és világítás terv: Egerházi Attila
Rúzs
Koreográfia: Egerházi Attila Zene: M.Ravel – Bolero Betanító és próbavezető balett mester: Cristina Porres Mormeneo Jelmez terv: Andrea T. Haamer Díszlet és fény terv: Egerházi Attila Díszlet kivitelezés: Szelei Mónika
1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy... karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el.