A Pesti Vigadó első nagyszabású történeti kiállítása
A Pesti Vigadó közel kétszáz éves és szinte senki sem ismeri igazán. Nem azért, mert rejtőzködik. Hanem mert a legtöbb, ami a falai között történt, soha nem került a nagyközönség elé.
Az épület elődje, a klasszicista Redoute 1833-ban nyílt meg a pesti Duna-parton. Fényes bálok, hangversenyek, a reformkor pezsgő társasági élete. Aztán 1848 nyarán ugyanebben a teremben Kossuth Lajos felállt a szószékre, és egyetlen beszéddel 200 ezer honvéd toborzását kérte a nemzettől. Néhány hónappal később az épületet császári ágyúk lőtték rommá.
Az újjáépült Vigadót 1865-ben avatták fel. Az akkor már világhírű Liszt Ferenc – fekete reverendában – vezényelte saját oratóriumát több ezres közönség előtt, és harminc éven át visszajárt. 1909-ben Blériot repülőgépét a díszteremben szerelte össze négy munkás, a bemutatórepülésre százezres tömeg gyűlt össze a helyszínen. 1913-ban a Nők Választójogi Világszövetsége azzal a reménnyel tartotta itt kongresszusát, hogy addigra talán már lesz magyar nők számára választójog – hiába. 1947 telén egy körözött tábornok három hétig bujkált a hátsó szárny egyik lakásában. 1982-ben az épület az első Rubik-kocka ún. speedcubing-világbajnokságnak adott otthont, ahol Rubik Ernő a közönség soraiban ült.
Mindeközben a főlépcső fölött Árgyélus királyfi és Tündér Ilona históriája néz le a látogatóra. A Vigadó mindig is tudta, hogy a valóság és a mese nem választható el egymástól.
A Pesti Vigadó saját történetét elbeszélő első nagyszabású történeti kiállítása két évszázad ismeretlen történeteit tárja fel : derűs titkokat, sötét fordulatokat, emberi sorsokat és nagy pillanatokat, amelyek eddig nem kerültek a nagyközönség elé. Két évszázad titkai, történetei és egy kis mese.
Miért titok?
Meglepően hangzik, de a Pesti Vigadó közel kétszáz éves intézmény. Mindenki tudja hol van, de kevesen ismerik különleges múltját, derűs, vagy éppen sötét titkait.
Miért történet?
Azért, mert kiállításunkon nem egyszerűen száraz adatokat tárunk a látogatók elé, hanem történeteket, amelyek érthetővé és átélhetővé teszik a múltat.
Miért mese?
A főlépcső fölött falképek mondják el Árgyélus királyfi és Tündér Ilona históriáját. A Vigadóban sokszor a legváratlanabb helyeken tűnnek fel csodás elemek és mitológiai alakok, akik a látogatóval együtt népesítik be a teret.
Az aranykort általában utólag ismerjük fel, visszatekintve, sőt, visszatekintési hibaként. Mi ennek tudatában beszélünk majd a Vigadó változatos múltjáról, és annak szemünkben megjelenő, csalóka, ám tanulságos tükörképéről. Azért is választottuk az aranykor fogalmát, mert érdemes felismernünk az élet értékeit most, amikor történnek.
IMPRESSZUM
Kurátor:Nagy Zsombor
Szakmai tervező csapat:
Bara Júlia, Hidasnémeti Máté, Lőrincz Attila, Pattantyús Márton, Somogyi Márton, Szabó András Péter
Látvány és grafika:Stég Grafikai Műhely
Közreműködők:
Borsos Réka, Hajdara Ákos, Hidi Andrea, Horváth Tímea, Juhos-Kiss Gellért, Kis Gábor Norbert, Kuhinyi Szilvia, Laczkó Péter, Lovász Zoltán, Lőrincz Gáspár, Molnár Péter, Nagy Bod Mihály, Nagy Ágoston, Történelmi Hadi Akadémia Alapítvány, Vagyóczki Károly
Kivitelezés:
Vándorfényképész.hu, Megaprint Dekor Stúdió, Keszler Dekor és Design
Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga
2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16
A kiállítás a kortárs japán mangák…
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum új várostörténeti sétával jelentkezik! Ezúttal a Várnegyed legérdekesebb szobrait keressük fel!
A Pesti Vigadó várja az egyéni érdeklődők és csoportok jelentkezését a szervezett, garantált idegenvezetésekre, amelyen a látogatók képzett vezetők segítségével…
