„A mű gondolati magja a hűségen alapuló, igaz szerelem hatalma. A tiszta szerelem, illetve a szabadságvágy képviselői állnak szemben a számukra ellenséges hatalommal. Bár a mű cselekménye a szöktetés előkészítése és kivitelezése, a mondanivalót tekintve mégsem ez a legfontosabb. A lényeg az, hogy a szereplőknek lelki akadályokon kell áthatolniuk. A darab két szerelmes párjának, sőt még az ellenségnek, Szelim pasának is el kell igazodnia az érzelmek labirintusában. A szerelmét kutató Belmonte már az opera kezdetén megtalálja azt a helyet, ahol kedvesét fogva tartják. De vajon újra megleli-e a leány szívét is? A sors Konstanzénak is feladja a leckét: megtörhetné a fogság, az életben maradásért a basa mellett elfeledhetné régi kedvesét. Vajon akár a halálig is hű tud maradni szerelméhez? Szelim teljhatalmú fogvatartó, mégis azt várja, hogy Konstanze szabad és önálló elhatározásából szeresse őt. Vajon képes-e megbirkózni ennyi hűség és állhatatosság láttán a lány ellenszegülő akaratával, és mindeközben múltjával és a kudarc lehetőségével?” (Juronics Tamás, rendező)
Szelim pasa: Szabó Győző, Mertz Tibor
Konstanze: Ferenczy Orsolya, Kolonits Klára
Blonde: Nánási Helga. Zábrádi Annamária
Belmonte: László Boldizsár, Vadász Zsolt
Pedrillo: Tötös Roland, Laki Péter
Ozmin: Cseh Antal
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Jeremias Design Studio
Magyar szöveg*: Romhányi Ágnes
Súgó: Zsoldos Anikó
Ügyelő: Kürtös Petra
Rendezőasszisztens: Birkenstock Rebeka
Karigazgató: Flórián Gergely
Korrepetitor: Hermann Szabolcs
Játékmester: Tóth Erika, Magyar György
Vezényel: Dinyés Dániel
Rendező: Juronics Tamás
Producer: Dr. Vadász Dániel
Közreműködők:
a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Nemzeti Színház énekkara
