2018. október 27. szombat 19:00
Magyar Tudományos Akadémia
MTA Díszterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.
WEINER–SZÁSZ KAMARASZIMFONIKUSOK
Műsor:
B. MARCELLO: Bevezetés, ária és presto
DONIZETTI: Klarinét-concertino
DONIZETTI: C-dúr allegro
SEIBER: Divertimento klarinétra és vonósokra
CSAJKOVSZKIJ: Firenzei emlék, op.70
KLENYÁN CSABA (Liszt-díjas) – klarinét
SOMOGYI PÉTER hangversenymester
A műsorról:
BENEDETTO MARCELLO (1686–1739) nemesi származása és sokirányú képzettsége folytán egyike volt a Velencei Köztársaság vezető polgárainak. Apjától hegedülni tanult, majd Francesco Gasparini, az Ospedale della Pieta (a Vivaldi által elhíresült zárda, árvaház és zeneiskola) tanára, és a zeneszerző Antonio Lotti, a Szent Márk-székesegyház orgonistája képezte tovább. A vonósokra írott Bevezetés, ária és presto az olasz barokk muzsika egyik gyöngyszeme.
GAETANO DONIZETTI (1797–1848): Itáliában a XVIII. sz. végétől a dalszínház került a zenei érdeklődés középpontjába, s ebben része volt Donizetti olyan nagy sikerű operáinak is, mint Szerelmi bájital, a Don Pasquale, a Lammermoori Lucia, A kegyencnő, a Boleyn Anna, Az ezred lánya. Életművében háttérbe szorult az instrumentális zene; kamara- és versenyműveinek többsége a kor virtuóz hangszeres előadóinak írott alkalmi kompozíció. A B-dúr klarinét-concertino és a vonós C-dúr allegro is ilyen, és miközben bravúros megszólaltatást igényel, éppoly elbűvölő a dallamvilága, mint az operáinak.
SEIBER MÁTYÁS (1905–1960) Kodály Zoltán tanítványa volt. Amikor 1925-ben egy zeneszerzői versenyen nem az ő fúvós-szextettje kapta a legtöbb szavazatot, Bartók Béla lemondott zsűritagságáról. 1927-ben Kodály ajánlásával Frankfurtba ment, és az ottani zeneakadémián megalapította a jazz tanszakot. A háború alatt egy vonósnégyes csellistájaként hajókon zenélt. 1930-ban Londonba költözött, és Michael Tippett meghívására a Morley College tanára lett. Itt alapította meg híres kórusát, a Dorian Singers-t. Miközben koncertdarabjaival és tanárként európai hírnevet szerzett, filmzenéket is írt, például az Állatfarm animációs változatához, sőt George S. Mathis álnéven a könnyű műfajban is maradandót alkotott. A toccatával kezdődő Divertimento klarinétra és vonósokra 1926-ban keletkezett.
PJOTR CSAJKOVSZKIJ (1840–1893) mecénása, Nagyezsda von Meck firenzei villáját – és magát a várost – tartotta kedvenc „alkotóházának”, ahol A Pikk Dáma című operája megírásának idején, 1890-ban járt utoljára. Még az évben, Párizsban vetődött fel benne a gondolat, hogy szeretett Firenzéjéről zeneművel emlékezzen meg. Elképzelése vonóshatos formájában öltött testet. Művét amerikai utazása után 1891 végén véglegesítette, és így írt bátyjának: „Micsoda szextett, és micsoda fúga a végén – kész öröm! Szörnyen elégedett vagyok. Ötletben nem volt hiány, a forma újdonsága hozott zavarba.” A Firenzei emlék az 1892-es szentpétervári premier óta töretlenül népszerű Olyannyira, hogy a vonószenekarok repertoárjára is felkerült.
Jegyvásárlás
