1968 – Egy szerelem rekonstrukciója (Magyar film, 2024, 95 perc)

Tóth Miklós, Lovag és Fitos című dokumentumregénye alapján.

A közösségi filmnézésre Bárdos Csaba filmesztéta vezetésével került sor, aki a Liszt (volt Balassi) Intézetben való tanítás mellett számos filmklub és pódiumbeszélgetés házigazdája immáron 20 éve.

Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.

Ha létezett igazi blockbuster az 1970-es években, akkor a János Vitéz feltétlenül az volt. A mindössze harminckét éves Jankovics Marcell első ízben nyúlt a magyar művelődéstörténet egyik fontos témájához, a végeredmény pedig önmagáért beszél: az 1973-as bemutatót követő egy évben több mint másfél millió néző váltott rá jegyet a moziban.

Ernest és Celestine a legjobb barátok, akik mindig minden kalandba együtt vágnak bele. A medve és az egér ezúttal Ernest szülővárosába mennek - itt élnek ugyanis a világ legtehetségesebb zenészei. Megérkezésükkor azonban rádöbbennek, hogy már évek óta be van tiltva a zene. Új barátaikkal és egy titokzatos álarcos bűnözővel együtt Ernestnek és Celestine-nek mindent meg kell tennie, hogy visszahozzák az örömöt a medvék földjére.

Fekete Ibolya szívet melengető filmes családregénye a mozikban is nagy sikert aratott.

Minden aznap kezdődik, amikor a mesebeli Szicília hegyei között a vadászok fogságba ejtik a medvekirály fiát, Tónit. A hegyekben a tél keménynek ígérkezik, így Leander király úgy dönt, levezeti a népét az emberek lakta sík vidékre, ahol nemcsak élelemhez jutnak, de egy varázsló segítségével Tónira is rátalálnak. Azonban az is hamar kiderül, hogy a medvék nem élhetnek együtt az emberekkel...

Vincent van Gogh napraforgói legismertebb munkái közé tartoznak, sőt, a művészettörténet legreprezentatívabb képei közé soroljuk őket. Az amszterdami Van Gogh Múzeum egy óriási, új kérdéseket feszegető kiállítást hívott életre, melynek központi eleme van Gogh öt, közgyűjteményben őrzött, vázában álló napraforgókat ábrázoló képe volt. A tárlat kapuját kizárólag az Exhibition on Screen stábja előtt nyitották meg.

Lőpor turmix
(magyarul beszélő amerikai film, 114 perc, 2021) (18-as!)

Mit mondott Eisenhower?
4. rész (55’ 2024)
p r e m i e r

Nyers, lélektelen, formátlan, egyhangú, barbár, disszonáns, dekadens, perverz – vélekedtek Bartók Béla egyfelvonásosáról a kortársak. Aztán mióta lassan száz esztendeje színpadra került A csodálatos mandarin, ez a felforgató hatású, döbbenetes erejű muzsika, szinte el sem tűnik a táncszínpadokról: már közel 200 feldolgozása ismert világszerte.

Pablo Picasso minden idők egyik legnagyobb művésze. De hogyan lett az?

Sokáig figyelmen kívül hagyták a korai évek szerepét sikerében: a nevelést, a rendkívüli eredményekhez vezető tanulást. Három város játszott kulcsszerepet ifjúságában: Malaga, Barcelona és Párizs. A film készítői mindháromba ellátogattak és megvizsgálták Picassora gyakorolt hatásukat.

Harmadik szem dokumentumfilmklub
Oltai Kata bemutatja: Mosolyogj, Grúzia! (2023, 62’)

Falun sem mindig békés az élet… Pláne nem egy rókával, aki tyúknak képzeli magát, egy nyúllal, aki gólya szeretne lenni, és egy kacsával, aki a Télapó babérjaira tör. Vicces történetek nyughatatlan házi- és vadállatokról – nem csak gyerekeknek.

Klasszikus rajzfilmek zongorakísérettel 40 percben.
Zongoránál: Répászky Miklós Dániel

Felnőtt nézőinket várjuk erre a borzongós klasszikus némafilmre, melyet zongorán Répászky Miklós Dániel kísér.
A film hossza: 79 perc

A közeljövőben játszódó történetben egy vagyonos üzletember hírhedt hacker felkutatásával bízza meg Aline Ruby magánnyomozót és android társát. Ők alámerülnek a Mars bolygó fővárosának mélyére, és hamarosan egy sötét történetre bukkannak, amely agyfarmokról, korrupcióval és egy eltűnt lányról szól. A lány egy titkot őriz a világegyetem arculatának átformálásával fenyegető robotokról...

Az EXHIBITION ON SCREEN sorozat filmjében egy olyan tárlatra léphetnek be a nézők, amelynek köszönhetően Hieronymus Bosch művei a világ számos pontjáról visszatértek hollandiai szülővárosába.

Ma már aligha kell magyarázkodni, ha valaki felnőtteknek készít animációs filmet, ám az 1979-es Habfürdő idején - néhány évvel a Lúdas Matyi és a János Vitéz kirobbanó sikere után - korántsem volt egyértelmű, hogy rajzfilm foglalkozhat a jelen társadalmi gondjaival is.

A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket.

Camille Pissarro nélkül nem lett volna impresszionista mozgalom. Hiszen jogosan nevezzük őt az impresszionizmus atyjának!

Elég csak kimondani, hogy Fehérlófia, és máris fejben soroljuk tovább az ismerős karaktereket: Fanyűvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró, na és persze az elragadó nevű Hétszűnyű Kapanyányimonyók. De kik ezek a titokzatos alakok, akiknek nevét egy kicsit mindig a bennünk élő gyermek is mondja?

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Az Exhibition on Screen sorozat 3. évadának sikerfilmje, A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig után most ismét egy olyan filmet láthat a közönség, amelynek témája a kert.

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.