Szinetár Miklós Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi-, opera-, televíziós- és filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész érkezik hozzánk október 13-án, hogy egy kötetlenebb beszélgetés keretein belül meséljen fantasztikus életútjáról.
Agnes de Lestrade francia írónő gyerekeknek szóló regényében, A Nagy Szógyár című mű történetében van egy ország, ahol az emberek alig beszélnek. Ez a Nagy Szógyár országa. Ebben a különös országban meg kell vásárolni a szavakat, mielőtt kimondhatnák őket. A Nagy Szógyár éjjel-nappal dolgozik, és a gépekből kiáramló szavak ugyanolyan sokfélék, mint maga a nyelv. Vannak szavak, amelyek értékesebbek, mint a többi szó.
A Vaskakas Bábszínház új bemutatója, a FELESEMESE, melynek rendezője Pelsőczy Réka, Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, aki már többször dolgozott a társulattal, ahogy a szövegkönyvet jegyző Solt Róbert dramaturg is.
Rumcájsz, a suszterből lett rabló történetét a mai gyerekek szülei és nagyszülei jól ismerhetik, hisz a cseh mesekönyv főhőséről rajzfilmsorozat is készült, amely Magyarországon is igencsak népszerű volt. Az igazságos bandita, akár Robin Hood, kiáll az elnyomottak és az elesettek mellett. A becsületes zsivány, Rumcájsz tiszta szíve és rendíthetetlen becsületessége mindig győz.
Az eredeti Kisvakond mese csokorba fűzve több apró könyvrészletből – (film) epizódból kiragadott jelenettel, egységes egésszé formázva. A mozisok ezt egész estés családi filmként aposztrofálnák, de mivel ez egy bábjáték + élőszereplős combo, így elneveztük ezen a néven.
A színpadi változatot Molnár Ferenc azonos című örökérvényű ifjúsági regénye ihlette. Dés és Geszti dallamai, Grecsó szövegei által a szereplők éneklik el érzelmekkel teli történetüket, mely minden néző számára ismerős lesz.
Mi a közös egy régiségkereskedőben, egy képviselő feleségében és két fodrászban? Legyenek szemtanúi egy gyilkossági nyomozásnak és az est végére mindenre fény derül, amennyiben aktív részvevői lesznek a bűnügy megoldásának.
Igazi rendezői bravúr, négy színész jutalomjátéka negyven szerepben: egyik pillanatról a másikra változik a konferanszié elegáns hölggyé, a tejesember ügynökké, vagy a rozoga öregember kígyóvá. A néző hol egy skót mocsáron jár, hol egy Edinburgh felé száguldó vonaton, majd egy baljós hangulatú motelben.
Az őrült naplója című Gogol-műben Popriscsin, a sorsával elégedetlen irodai rabszolga nagyzási hóbortba esik, és elmegyógyintézetben végzi. Ezt a kálváriát mutatom be színpadi adaptációmban.
Képzeljük magunkat a harmincas évek Budapestjére, amikor zeng-bong az egész éjszaka, ezer mulató várja a szórakozni vágyó, magáról elfeledkező közönséget.
Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…
„Az elnök úr igazán büszke lehet arra, hogy „így” rendelkezésére áll úgyszólván az egész emberiség.”
„Kedves öreg barátom... az, amit maga az egész emberiségnek nevez, az szégyellje magát.”
Metsző humorral és mély emberismerettel írta meg két híres egyfelvonásosát Molnár Ferenc. Pazar szerepek színészeknek és remek szórakozás a nézőknek. A Rátóti Zoltán rendezésében készülő Egy, kettő, három és Az ibolya című előadásban a Nemzeti Színház oszlopos tagjai mellett a produkcióban részt vesznek a Színház- és Filmművészeti Egyetem színinövendékei is.
„Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható” – ez a hely pedig A padlás! A népszerű mesemusical most a Vörösmarty Színház színpadán varázsolja el az egész családot. A padlás csoda ég és föld között, amelyet csak azok láthatnak, akik szíve olyan romlatlan és tiszta, mint a gyerekeké.
Ez az előadás nem szokványos módon közelít az ismert történethez, új kérdéseket generál a nézőkben és a játszókban is. Irányokat ad és mérhetetlen női erőt közvetít.
Az előadás rítus és beavatás.