A színpadon egy profi színész és egy profi imprós. Nincs szöveg, nincs próba. Csak kockázat és bizalom. Molnár Levente merész impróelőadása ismert színészekkel.
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, Erdély országban, az Aranyos folyó határainál, volt egyszer egy székely ember s annak a felesége. A szegény székely dolgos volt, a földjén dolgozott nap mint nap. Egyetlen boldogsága szeretett felesége volt, de bizony meggyűlt a gondja vele, mert az asszonynak nem csak a ruhája volt pörgős, hanem a nyelve is és sohase azt csinálta, amit kellett volna…
Elég színdarab készült már az etikátlan monogám kapcsolatokról, a Többszörös Orgazmus című produkciójával tehát az etikus nem-monogám kapcsolatok lehetőségeit járja körül. A "poliamória" vagyis sokszívűség olyan szexuális szubkultúra, ahol a szerelemnek nem előfeltétele a kizárólagosság, sem szexuális sem érzelmi értelemben.
A történetből megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg, a kacsakirály és a kacsa-királykisasszony tanulságos históriájából pedig az is kiderül, hogy az önzetlen szeretet csodákra képes.
A kerettörténet szerint valamikor a XIX. század végén három ágrólszakadt színész elindul a végtelen, forró országúton Bikulina bankár estélyére. Útközben egyikük történeteket, pletyka-ízű sztorikat mesél a társasági élet egyik mitikus nőjéről, a bankár unokahúgáról, Irináról. Így, afféle érzelmi hullámvasúton is utazva, az Univerzum megfejthetetlen örök rejtélyét kutatják, a Nőt.
Az nem kérdés, hogy oda érnek-e a bálba. De mi lett a nővel?
Mi ez, mi ez, miez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók… szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc… Dehogy… hiszen ez a vekker… A vekker csönget… De hiszen akkor fél hét van már… fel kellene kelni.
Színházunk új bemutatója a „Csingiling és a kalózok”, olyan világba repíti el a kicsiket és nagyokat, melyre még álmukban sem mernek gondolni. Játszódik egy kalózhajón, a Karibi tengeren...
A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?
A mesejáték egy magányos kisfiúról szól, aki féltve őrzött üveggolyóját hiába keresve, elalszik. Az álombéli utazása során találkozik a szófacsaró Seregélyekkel, az izgő-mozgó-éneklő Nyulakkal, az igazmondó Vakondokokkal, a Sherlock Holmes-t idéző, kiérdemesült Sánta Kutyával, a csupaideg Pukkancs Egérrel és a titokzatos Keresztes Pókkal..
Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág..
Örökzöld vígjátéki témákat boncolgató játék ízig-vérig mai köntösben – a szórakozás elkerülhetetlen. Az előadás érdekessége, hogy a darabot Szente Vajk, a stílus szakavatott mestere ezúttal íróként jegyzi, a rendező pedig Nagy Sándor, aki a korábbi bemutatón Simont alakította.
"..Itt vagyunk Földünk egyik legérdekesebb pontján, amely számos irodalmi- és filmes alkotás ihletője. Több neve is van ennek a vidéknek: Tündérvölgy, Erdély, románul Transilvania, németül Siebenbürgen, melegül Ergay. Mai epizódunkban azt vizsgáljuk, hogyan élnek itt az úgynevezett melegek, más néven homoszexuálisok.."
Öt koreográfus, egy este a Sárközi Gyula Társulat ifjú művészeinek előadásában. Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja. Ebből az alkalomból született meg az est létrehozásának a gondolata
A zenés vígjáték műfaja mindig közönségsiker! Garancia erre Eisemann Mihály zenéje, Halász Imre fergeteges jelenetei és a Szegedi Nemzeti Színház új bemutatóját jegyző rendező-koreográfus, Juronics Tamás neve.
Egy darabjaira hullott házasság története. Két menekülési útvonal képkockái, amelyek rávilágíthatnak azokra a hibáinkra, amiket egymás ellen elkövettünk. Miért fullad olyan sokszor kudarcba, amikor egymás felé közelítünk?
A finom erotikával fűszerezett keserédes történet a századforduló Kolozsvárjának egyik jelentős intézményébe, a Gerendás házként elhíresült bordélyba kalauzolja a nézőt.
Izgalmas történet sok humorral és szélesvásznú látvánnyal, két tiszta szívű fiatal minden akadályt legyőző tiszta szerelméről, egyik legismertebb népmesénk nyomán.
A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
Dennis Kelly kamaradrámája egy lebilincselő krimi történetén keresztül mesél az előítéletekről, a gyűlöletkeltésről, a társadalmi rétegek szétszakadásáról, a társadalomban pattanásig feszülő félelemről és bizonytalanságról, vagyis arról, ami a legjobban meghatározza a mindennapjainkat.
A Száll a kakukk fészkére a bele nem törődés, a bolondos anarchia bibliája, melynek köszönhetően Ken Kesey regényíró a beat-nemzedék és a fékezhetetlen szabadságvágy szimbolikus alakjává is vált.
Egy határ menti magyar faluba megérkezik a budapesti rendező, hogy színpadra állítsa az Eprésző kislány című népballada adaptációját. A faluban hagyománya van a hagyományőrző előadásoknak, amiket évről évre egy lelkes amatőr társulat mutat be a kultúrházban... Varsányi Anna Az eprésző kislány című színdarabját, amely 1991-ben játszódik egy magyar kisközségben, ahol az éves falunapi előadásra készülődik a helyi színjátszókör, Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség.
Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...