Szellemi programja gazdag indítást kapott a sokszínű baranyai szülőföldtől. Az alkotó számára a természet él, az anyagnak szelleme és életereje van. Munkáit monumentális egyszerűség jellemzi. Alkotói programjának alapelvévé vált a természetes anyag, valamint a hagyományos szerkezet alkalmazása... Harminc éven keresztül végigvitt egy szellemi programot, kitartóan képvisel egy emberi-alkotói magatartást. Megvalósítja Kodály Zoltán mondását: „ A kultúrát nem lehet örökölni, az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra megnem szerzi magának.” (Bánszky Pál – 2007.)
Teljes életpályája és életműve ismeretében mondom: ha Kodolányi János az irodalomba emelte szellemi szülőföldjét, azaz íróként kötődött az Ormánsághoz, ... ha Kiss Géza a kákicsi parókia falai között hajolt papírja fölé, és a hazai néprajztudományt ajándékozta meg gyűjtésével, tájnyelvi szótárával, Ormánság című könyvével, akkor Szatyor Győző a képzőművészet „nyelvén”, a képzőművészet különféle ágában és eszközeivel vallott élete meghatározó élményéről, látomásáról, szülőföldjéről. (Tüskés Tibor – 2007)
Azért fogtam szerszámot a kezembe – mint ahogyan őseim is tették -, hogy az évszázados fákból én is faraghassak. Lelkemet zártam be tárgyaimba, szobraimba. Tanítottam, amit megtanultam, hogy legyen majd később is kitől tanulni a jövő reménységével. Dolgoztam és dolgoztam Isten dicsőségére, magam és társaim épülésére... Elültetett fáim már gyümölcsöt teremnek. A hitem egyre nő lelkem templomában. (Szatyor Győző)
Alkotói életének legfontosabb meghatározói az Ormánság, mint szülőföld, Pécs város kultúrális világa és a „kincses Baranya” természeti tárgyai és szellemi értékei.
A „tiszta forrást” szülőföldjén az Ormánságban találta meg. A Dráva-menti táj, s az ott élő emberek múltja és jelene, a hagymonyáos mesterségbeli tudást örző iparos mesterek által készített fatalpas szerkezetű épületek, használati tárgyak, a festett templomi bútorok, kazetták, s a szokások, hagyományok kincseket jelentettek alkotó munkájához.
Pécs város ezeréves múltja, s a kortárs művészeti kultúrája egyéni műveltségének sokoldalúságához járult hozzá.
Életmű kiállításán többek között a faművességben használatos tárgyak, bútorok és hangszerek láthatók. Grafikai sorozataiban a Kodolányi regényekhez készített rajzok, a finn Kalevala hangulatát tükröző grafikái és az alföldi táj, valamint az ormánsági falvak egykori, már lepusztult emlékeit megidéző alkotásai láthatók. Szobrászati tevékenységét a Kalevalához készített művek, a különböző fákból összeépített, kovácsoltvas és fa kombinációjú szerkezetek és a domborművek jelentik. Nagyméretű köztéri munkái, játszóterek, kapuk, haranglábak, kilátók nagyméretű fotókon kerülnek bemutatásra.
„Háromfogásos gourmet menü” – jellemezte a Bachtrack kritikusa Paavo Järvi koncertjét, amelyen Sibelius, Tüür és Beethoven egy-egy darabját tűzte műsorra. A Grammy-díjas észt-amerikai karmester hasonlóan ínyenc programmal érkezik a BFZ-hez is.
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56
RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra
***
HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Jegyvásárlás
