Liszt: Amit a hegyen hallani Bartók: Rapszódia (BB 36b) Mozart: g-moll szimfónia (K. 550) Peter Benoit: Charlotte Corday-nyitány
Peter Klimo (zongora) Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Ménesi Gergely
Valódi időutazás részesei lehetünk: a Zeneakadémia zenekara 110 évvel ezelőtti műsorát szólaltatja meg, ma különösen izgalmasnak számító összeállításban. Akkor Hubay Jenő vezényelte az együttest, s a zongoránál az intézmény ifjú tanára, Bartók Béla ült: 1905-ben bemutatott, zongorára és zenekarra írt, op. 1 számot viselő Rapszódiáját játszotta, amely rendkívül modern darabnak számított. A Zeneakadémia szellemi atyja és a magyar parlament által kinevezett első elnöke, Liszt Ferenc első, Victor Hugo verse nyomán írt, mindössze ötvenöt évvel a hangverseny előtt komponált szimfonikus költeménye is elhangzott a koncerten, ahogy Mozart utolsó előtti szimfóniája is, melynek népszerűségét az est záró száma ellensúlyozta. A Belgiumban született, valószínűleg a Brüsszeli Konzervatórium hegedű tanszakának egykori vezetőjével, Hubay Jenővel is baráti viszonyt ápoló Peter Benoit nevéhez fűződik a flamand nemzeti iskola létrejötte. Igaz, ez a mozgalom nem vált olyan jelentőssé, mint az Erkel-féle magyar nemzeti opera, vagy a Bartók és Kodály nevével fémjelzett, népzenében gyökerező új magyar zenei stílus a 20. század elején, a Goldmark, Csajkovszkij és Brahms kortársaként alkotott Benoit ma is jól megkülönböztethető egyéni hangot üt meg alkotásaiban, különösen színpadi műveiben, amelyben a szereplők gyakran zenekari kísérettel beszélnek. Az 1876-ban bemutatott Charlotte Corday főszereplője az a híres-hírhedt asszony, aki fürdés közben gyilkolta meg Jean-Paul Marat jakobinus vezért. A Zeneakadémia Zenekarát az együttes napi működését irányító Ménesi Gergely dirigálja, a szólista az ifjú amerikai-magyar pianista, Peter Klimo lesz.
Kata és Bianca egy gazdag páduai úr lányai. Egyik szelíd, mint a galamb, de a másik vad, indulatos, csípős nyelvű, fékezhetetlen. A kisebbiknek akad is kérője bőven, de apja nem adja férjhez addig, míg a nagyszájút el nem veszi valaki. Hiába a sok kérő, Makrancos Kata senkinek nem kell. Ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben jelenik meg Petrucchio, akit nem riaszt vissza a feladat. Elhatározza, hogy megzabolázza a gazdag, csinos, vonzó hárpiát.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Jegyvásárlás
