A dráma főhőse, Iván bányász volt, jelenleg nincs munkája, gondozza magatehetetlen apját, s várja, hogy az meghaljon végre. Közben pedig iszik, mint mindenki a faluban. S hogy a szerelem se legyen oly egyszerű, Iván és Mihály, a község orvosa ugyanahhoz a nőhöz vonzódik: Iván féltestvéréhez, Ilonkához..
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Bányabezárás, munkanélküliség, kilátástalanság. Alkoholba és öngyilkosságba menekülő, lelkileg összeroppant emberek. Székelyföld? Magyarország? Nem a helyszín számít. Székely Csaba Bányavidék-trilógiájának első darabja, a Bányavirág nem azt a nosztalgikus-idilli képet erősíti, melyet Erdéllyel szokás azonosítani. Az író fájdalmasan groteszk humorral és erős öniróniával tárja elénk a székely kapuk mögötti világot. A világot, ahol a romlás lassan mindent elér.
Színműve a nagy hegyek és fenyvesek közt, egy hajdani bányatelepen játszódik, ahol a megélhetést biztosító bányát sok éve bezárták, az ott élőknek alig van munkájuk, aki teheti, menekül innen. Van, aki a városba, vagy még messzebb; de van, aki csak karnyújtásnyira: a pálinkásüveghez vagy a halálba.
A dráma főhőse, Iván bányász volt, jelenleg nincs munkája, gondozza magatehetetlen apját, s várja, hogy az meghaljon végre. Közben pedig iszik, mint mindenki a faluban. S hogy a szerelem se legyen oly egyszerű, Iván és Mihály, a község orvosa ugyanahhoz a nőhöz vonzódik: Iván féltestvéréhez, Ilonkához...
E tragikomédia több szállal is kötődik Pécshez: két éve a POSZT Nyílt Fórumán felolvasószínházi előadásként ismerte meg a szakma, tavaly a marosvásárhelyi teátrum három díjat is nyert vele a fesztiválon.
Az író, Székely Csaba ekként ajánlja figyelmünkbe a Bányavirágot:,,Székelyföldön kétszer nagyobb az öngyilkosságok aránya, mint egész Romániában. Senki nem tudja, miért. Egyesek a zord időjárással, a hegyvidék ridegségével magyarázzák. Mások azzal, hogy a bicskához gyakran nyúló falusi székelyek számára más az emberi élet értéke. Az ő világukban a Nap hamarabb nyugszik le. Minél hamarabb, annál jobb. Ilyen környezetben játszódik a Bányavirág, és ebben él az egykori bányász, Vajda Iván, aki a bánya bezárása óta reményvesztett munkanélküliként éli mindennapjait, és gondozza beteg édesapját. Nem azzá vált ez a világ, amivé szerette volna. Hozzá hasonlóan kiutat keres szűkebb környezete is: féltestvére, Ilonka, a barátja, a szomszédai. Mindenki a maga módján. A szerencsétlen sorsok és a sok lemondás ellenére a Bányavirág nem egy komor darab. A fekete humor erőteljes jelenléte segít nekünk megfelelő távolságból szemlélni azt, amiben élünk. Segít felébredni abból a keserű álomból, amibe a szereplők belepusztulnak.”
Szereplők: Apa, a szomszéd szobában fekszik betegen, nem látjuk soha Iván, a fia........................... László Csaba Mihály, orvos...................... Bánky Gábor Ilonka, Iván féltestvére....... Tamás Éva Illés, Iván szomszédja........ Németh János Irma, Illés felesége............. Bacskó Tünde
Rendezte: Vincze János Játéktér: Vincze János és ifj. Vata Emil Technikai munkatársak: Adonics Attila, Bódi Adrienn, Hegedüs Róbert, Kolonics Gábor, Szabó Gyula A rendező munkatársai: A. Bokor Mangi, Muschberger Ágnes
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
