hu

English

Magyar

Slovenčina

Polski

Dansk
0

0 tétel a kosárban

becsült lejárati idő:
00:00

Összesen: 0 Ft

tovább a kosárba

interticket

művész

Balázsovits Lajos

Született: 1946. december 4.

Tovább

Aktuális programok

Jelenleg nincs futó program!

pályafutás
korábbi szerepek
Képek, videók

Magyar színész, színházi rendező és színigazgató, Érdemes művész. Nagykanizsán született. Főiskolásként kezdett filmezni. Pályakezdőként lett Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike. Filmen viszonylag kevés főszerepet játszott, noha előnyös megjelenése miatt fiatal korában kalandfilmek, szerelmes történetek ideális főhőse lehetett volna. Pályáján mindig kiemelt jelentősége volt a színházi munkának. 1990 és 1992 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 1992 óta a budapesti Játékszínt igazgatja. Felesége Almási Éva színésznő. Lányuk, Balázsovits Edit ugyancsak a színi pályát választotta.

Filmszínészi pályafutása:

Balázsovits Lajos 1965 és 1969 között végezte el a Színművészeti Főiskolát. 1968-ban, még főiskolásként kezdett filmezni. Makk Károly Isten és ember előtt című drámájában Zoltánt, az orvost játszotta, aki beleszeret egy görög emigráns lányába, ám kapcsolatuk tragédiába torkollik. Mészáros Márta Holdudvar című alkotásában a számító Istvánt, a népszerű énekesnő, Kovács Kati által megformált hősnő vőlegényét alakította. Együtt szerepeltek Jancsó Miklósnak a NÉKOSZ-mozgalomról szóló művében, a Fényes szelekben (1969) is. Az 1950-es évek törvénysértéseit elsők között feltáró Sára Sándor-filmben, a Feldobott kőben (1969) Pásztori Balázs szerepét játszotta, aki vidéken szembesül a hatalom embertelenségeivel. Egy újabb Jancsó- (Égi bárány, 1970) és Mészáros Márta-film (Szép lányok, ne sírjatok!, 1970) után Rózsa János Bűbájosok (1970) című művében jutott fontos feladathoz. A filmben elhangzó dalokat az Illés-együttes és Koncz Zsuzsa adták elő.

Az 1970-es évek elején Balázsovits Lajos előtt a nemzetközi karrier lehetősége is megcsillant. A világhírű olasz rendező, Luchino Visconti szemelte ki Tadzio szerepére akkoriban készülő új filmje, a Halál Velencében (1971) számára. A Mester Budapestre is ellátogatott, hogy találkozzon a magyar színésszel, ám a szerepet végül a korban Tadzio figurájához közelebb álló svéd Björn Andrésenre osztotta. Visconti azonban nem felejtkezett el a tehetséges magyar színészről, és állítólag az ő befolyásának köszönhető, hogy Balázsovits megkapta a tibeti jógiról, Milarepáról készült olasz film főszerepét. Partnere a kitűnő olasz karakterszínész, Paolo Bonacelli volt. A Milarepát a később botrányfilmjei (Az éjszakai portás, Túl jón és rosszon stb.) révén hírhedtté vált különc rendezőnő, Liliana Cavani készítette 1974-ben. Előtte azonban Balázsovits itthon forgatott: Kovács András Staféta (1971) című filmjében Bencze Ilona partnere volt. A legfiatalabb korosztály is megismerhette és megkedvelhette Balázsovits Lajost olyan gyerekfilmeknek köszönhetően, mint Palásthy György Hahó, a tenger! (1971) című rendezése, melyben apát játszott, és a Televízió számára forgatott A palacsintás király (1973), amelyben Éliás királyfi bőrébe bújt.

Tovább folytatódott alkotói együttműködése Jancsó Miklóssal is. A 19. századi agrárszocialista mozgalmak idején játszódó Még kér a népben (1972) egy fiatal tisztet játszott. A film az 1972-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját. Nagy nemzetközi feltűnést keltett (s az 1975-ös cannes-i filmfesztivál versenyfilmje is volt) a Gyurkó László drámája alapján készült Szerelmem, Elektra (1974). A mű fontosabb szerepeit Törőcsik Mari, Cserhalmi György és Madaras József játszották. A Jancsóval közös filmek közül a legnagyobb nemzetközi visszhangot a mayerlingi tragédián alapuló Magánbűnök, közerkölcsök váltotta ki, amely az 1976-os cannes-i filmfesztiválon az egyik olasz versenyfilm volt. (Olasz–jugoszláv koprodukcióról van szó.) A filmdráma nagyobb részében Balázsovits Lajos teljesen meztelenül látható. A szexualitás ábrázolásában merésznek számító alkotást Olaszországban egy időre pornográfia vádjával be is tiltották, valamint bíróság elé idézték a producert és a rendezőt. Balázsovits partnerei Pier Paolo Pasolini bizalmas barátja, Laura Betti, az erotikus filmszerepei révén ismertté vált Teresa Ann Savoy, valamint Franco Branciaroli és Pamela Villoresi voltak.

Egy irredenta szervezet működéséről szólt Palásthy György Kopjások (1975) című filmje, mely felismerhetően a forgatás idején uralkodó hivatalos ideológia jegyében készült. A második világháború idején játszódik Gyöngyössy Imre Várakozók (1975) és Fejér Tamás A királylány zsámolya (1976) című alkotása: Balázsovits mindkettőben kulcsszerepeket játszott. Epizódszerepet formált meg Makk Károly impresszionisztikus stílusú remekében, az Egy erkölcsös éjszaka (1977) című filmben: ő játszotta a Carla Romanelli által alakított prostituált újságíró-szerelmét. Kiváló színészek felvonultatásával, Szabó Magda méltán népszerű regénye alapján Zsurzs Éva forgatta az Abigél (1978) című tévésorozatot: Balázsovits a szigorú tanárt, Kalmár Pétert alakította, akibe titokban szinte minden lány szerelmes, ám ő hasztalanul epekedik Zsuzsánna nővér (Piros Ildikó) után. 1978-ban Balázsovits csatlakozott a MAFILM színésztársulatához. A Filmgyár azzal a céllal hozta létre ezt a csapatot, hogy a legfoglalkoztatottabb művészek az oly sok problémát jelentő színházi egyeztetések nélkül, közvetlenül a filmrendezők rendelkezésére álljanak.

Jancsó Miklós Életünket és vérünket címmel 1978-ban trilógiába fogott, melynek forgatókönyvét is publikálták, ám a műnek végül csak az első két részét forgatták le Magyar rapszódia és Allegro Barbaro címmel. Balázsovits Lajos a Cserhalmi György által megformált főszereplő testvérét, Zsadányi Gábort játszotta. A trilógia cselekménye (már amennyire egy Jancsó-filmnél cselekményről érdemes beszélni) egyébként állítólag Bajcsy-Zsilinszky Endre életútján alapul. Balázsovits és Cserhalmi együtt játszott Rényi Tamás Élve vagy halva (1980) című történelmi kalandfilmjében is, amely három évvel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után játszódik: Balázsovits formálta meg a főszereplő Noszlopy Gáspár alakját, aki Kossuth Lajos egykori kormánybiztosa volt. A főhős megszökik börtönéből, hogy elfogja a császárt, és aláírassa vele a Függetlenségi Nyilatkozatot. Szabó István Oscar-díjra jelölt filmjében, a Bizalomban (1980) a színész a főszereplő Bánsági Ildikó bujkáló férjét alakította. Örkény István műve alapján készült Fábri Zoltán Requiem (1981) című filmje, amelyben Balázsovits a főhősnő kivégzett férjének kicsiny, de a történet szempontjából nagy jelentőségű szerepét kapta.

Az 1980-as években szűkebb közönségréteghez szóló, kísérletező kedvű alkotásokban és kifejezett közönségfilmekben egyaránt szerepeket kapott. Előbbi csoportba tartozik Szörény Rezső drámája, a Boldog születésnapot, Marilyn! (1981), Jancsó Szörnyek évadja (1987) című rendezése, Böszörményi Géza Laura (1987) című filmje vagy Sára Sándor kissé fanyalogva fogadott műve, a Tüske a köröm alatt (1988). A közönségfilmeket pedig olyan alkotások képviselik, mint a Lázár Ervin-mese alapján készített Szegény Dzsoni és Árnika (1983), a sikeres rockopera, az István, a király (1984) filmváltozata vagy Mészáros Gyula vígjátéka, a Házasság szabadnappal (1984). Az 1990-es évektől kezdve Balázsovits elsősorban a színház világára koncentrál: színiigazgatói ténykedése miatt – ami mellé olykor színpadi rendezések és szereplések is társultak – kevesebb filmszerepet vállalt. Jancsó Miklós felkéréseit azonban ekkor sem utasította vissza: Isten hátrafelé megy (1991), Kék Duna keringő (1992), A mohácsi vész (2004), Ede megevé ebédem (2006).

Elismerései:

1982 Balázs Béla-díj
1987 Érdemes Művész

Szerződései:

1968–1973 Madách Színház, Budapest
1973–1978 Vígszínház, Budapest
1978–1981 a MAFILM filmszínésztársulata
1981–1990 Madách Színház, Budapest
1990–1991 Nemzeti Színház, Budapest
1991– Játékszín, Budapest

Emlékezetes színházi szerepei:

Aljoska (Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely)
Csemitzky Tibor (Illés Endre: Törtetők)
Béla király (Szabó Magda: Béla király)
János (Molnár Ferenc: Az ördög)
Husz János (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt)
Dale Harding (Ken Kesey: Kakukkfészek)
Orgon (Molière: Tartuffe)
Tamás (Déry Tibor: Kedves bópeer)
Imre (Illés Endre: Névtelen levelek)
Sztálin (Anatolij Ribakov: Az Arbat gyermekei)
Ági Miklós (Molnár Ferenc: A hattyú)
Méz Péter (Gyárfás Miklós: Beatrix)
Zsenya (Szlavin: Örvény)
Ischl doktor (Németh Ákos: Lili Hofberg)
Orgon (Marivaux: Véletlen szerelmek komédiája)
Doktor Goldberg (Gyurkovics Tibor: Halálsakk)
Basirius Izsák (Páskándi Géza: Tornyot választok)
Mr. Jack Manningham (Patrick Hamilton: Gázláng)
Albin (Jean Poiret: Őrült nők ketrece)

Fontosabb színházi rendezései:
A Játékszínben:

Franz Werfel: Jacobowsky és az ezredes
Jean-Claude Brisville: A feketeleves
John Willard: A macska és a kanári
Neil Simon: Furcsa pár
Neil Simon: A Napsugár-fiúk
John Chapman – Anthony Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára
Molnár Ferenc: Nászinduló
Arthur Miller: Bűnbeesés után
Furio Bordon: Holdfogyatkozás
Peter Shaffer: Black Comedy
Murray Schisgal: Szerelem Ó!
Molnár Ferenc: Olympia
Patrick Hamilton: Gázláng

Egyéb színházakban:

Joe Orton: Szajré (Szegedi Kisszínház)
Edward Knoblauch: A Faun (Budapesti Kamara Színház)
Carlo Terron: Csókolj meg Alfredo (Győr)

Ismertebb filmjei:

2006 Ede megevé ebédem
2004 A mohácsi vész
2003 Lili (tévésorozat)
2000 Kisváros (tévésorozat, a Gazdátlan veszedelem 1. című epizódban)
2000 Koldus és királyfi (The Prince and the Pauper) (tévéfilm)
1999 Mária, Jézus anyja (Mary, Mother of Jesus) (tévéfilm)
1994 Pá, drágám (tévéfilm)
1992 Kék Duna keringő
1991 Boldog ünnepeink (tévéfilm)
1991 Isten hátrafelé megy
1990 Napló apámnak, anyámnak
1990 Családi kör (tévésorozat, a Botfülű című epizódban)
1988 Tüske a köröm alatt
1987 Laura
1987 Szörnyek évadja
1987 Senki nem tér vissza (Nessuno torna in dietro) (tévésorozat)
1986 Nóra (tévéfilm)
1986 A végtelenek a párhuzamosban találkoznak (tévéfilm)
1984 Házasság szabadnappal
1984 István, a király
1984 Különös házasság 1-4. (tévésorozat)
1983 Szegény Dzsoni és Árnika
1982 A Száztizenegyes (tévéfilm)
1982 Faustus doktor boldogságos pokoljárása (tévésorozat)
1982 A tenger 1-6. (tévésorozat)
1981 Boldog születésnapot, Marilyn!
1981 Horváték (tévéfilm)
1981 Requiem
1980 Élve vagy halva
1980 Bizalom
1979 Allegro Barbaro
1978 Maternale
1978 Philemon és Baucis (tévéfilm)
1978 Magyar rapszódia
1978 Székács a köbön (tévéfilm)
1978 Abigél 1-4. (tévésorozat)
1977 Volt egyszer egy színház (tévéfilm)
1977 Nyúlkenyér (tévéfilm)
1977 Egy erkölcsös éjszaka
1976 Magánbűnök, közerkölcsök (Vizi privati, pubbliche virtù)
1976 A méla Tempefői (tévéfilm)
1976 A királylány zsámolya
1975 Várakozók
1975 Kopjások
1974 Szerelmem, Elektra
1974 Jelbeszéd
1974 Ki van a tojásban?
1974 Milarepa
1973 A palacsintás király 1-2. (tévéfilm)
1973 Szeptember végén (tévéfilm)
1973 A Fekete Mercedes utasai (tévéfilm)
1972 Még kér a nép
1972 Les Évasions célèbres (tévésorozat, a Le prince Rakoczi című epizódban)
1972 Hahó, a tenger!
1971 Staféta
1971 Rózsa Sándor 1-12. (tévésorozat)
1970 Bűbájosok
1970 Szép lányok, ne sírjatok!
1970 Égi bárány
1970 Őrjárat az égen 1–4. (tévésorozat)
1969 Feldobott kő
1969 Fényes szelek
1968 Holdudvar
1968 Isten és ember előtt