Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő.
Elsősorban verslemezeiért és politikai tartalmú (a rendszerváltás előtt esetenként betiltott) dalairól és választékos előadásmódjáról ismert. Koncz Zsuzsának összesen 34 magyar és 17 külföldi lemeze van, ebből 30 album és 9 CD-válogatás.
Koncz Zsuzsa pályafutása a Magyar Televízió által…
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő.
Elsősorban verslemezeiért és politikai tartalmú (a rendszerváltás előtt esetenként betiltott) dalairól és választékos előadásmódjáról ismert. Koncz Zsuzsának összesen 34 magyar és 17 külföldi lemeze van, ebből 30 album és 9 CD-válogatás.
Koncz Zsuzsa pályafutása a Magyar Televízió által meghirdetett első Ki mit tud? című vetélkedőn indult, ahol gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival közösen lépett fel. A televíziós szereplést követően – ami számára kétségkívül nagy nyilvánosságot adott – sorra kereste fel az 1960-as évek három korszakalkotó, de még amatőrként játszó zenekara az Omega az Illés és a Metro együttes.
Kezdeti pályafutásának meghatározó pillanata az 1967-ben készült Ezek a fiatalok című film főszerepe. Ez az első olyan hazai alkotás, ami célul tűzte ki egy korszak fiatal generációjának, életérzésének, vágyainak kifejezésre juttatását. A filmben felcsendülő – Bródy János által írt - Szőke Anni balladája, Mr. Alkohol és Ez az a ház című dalok már körvonalazzák azt a művészeti és szakmai irányt, ami jellemzi munkásságát mind a mai napig (lásd: Ezek a fiatalok (album)).
Az 1970-es évekre már mint elismert előadóművésznek, egymás után jelentek meg albumai. Ezekben az években az Illés zenekarral közösen megjelent öt album közül az 1973-ban készült Jelbeszéd című lemezt - egyértelmű politikai indokok hatására – betiltották. Ami nem volt meglepő, mivel már korábban is élesen cenzúrázták dalait, mivel a Magyar Rádió számainak nagyjából felét játszotta. A folyamatos cenzúra szerzőtársát és saját magát is gondolkodásra késztette, vajon megéri-e egy olyan korban dalt írni és azt előadni, ami nyilvánvaló politikai kényszer hatására nem juthat el a nyilvánossághoz. A feltett kérdésre 1974-ben született meg a válasz, méghozzá két olyan lemezen, amin az Előadó kizárólag megzenésített verseket énekelt. A Gyerekjátékok és a Kertész leszek című album méltó válasz volt a cenzúra mesterei számára, mivel el kellett fogadniuk, hogy verseket - amiket nem Bródy János írt - nehéz feladat elzárni a közönségtől.
Az 1970-es évek közepére már sorra kapta a külföldi felkéréseket. Koncertezett a kettévágott Németország mindkét részében, továbbá a Szovjetunióban, Lengyelországban és Franciaországban. Közben itthon is fellépett, rendszeresen készített felvételeket az 1970-es évek második felének egyik meghatározó együttesével, a Fonográffal. A lassacskán enyhülő politikai szigor 1977-re nem állt útjába az addigi munkásságát elismerő Liszt Ferenc-díj odaítélésében. Az 1979-ben a Fonográffal közösen megjelenő Valahol című lemezt a sajtó az évtized lemezének választotta.
A megszűnő Fonográf együttessel végleg lezárult művészi életének egy része. A pályafutásukat külön folytató Bródy János és Tolcsvay László továbbra is írt és hangszerelt dalokat számára, Bornai Tibor pedig segített a műhelymunkák elvégzésében, de innentől a lemezek már kizárólag Koncz Zsuzsáról szólnak. A rendszerváltás évére elkészült Verslemez III. című albuma újabb sikert és elismerést hozott számára, ugyanis munkásságát még ebben évben Érdemes művész kitüntetéssel díjazták.
Az 1990-es években megjelenő albumai tovább növelik azt a szeretet és tiszteletet, ami már eddig is körüljárta munkásságát. Ebben a régi Társak mellett sokat segített Bódi Gábor és Závodi Gábor.
Dalaiban megjelenő hite, életfelfogása, a világról alkotott képe, a számokból sugárzó szenvedély és erő generációkat köt le és vonz magával, mivel évről évre 1992-1999 között telt házas koncerteket adott a Budapest Sportcsarnokban.
Pályafutásának talán egyik legmeghatározóbb kitüntetését 2001-ben vette át. Mint a Francia Becsületrend lovagja, a magyar könnyűzenei élet immáron megkerülhetetlen egyénisége. Pár év elteltével, 2008-ban pedig átvehette hazája által a kultúra és a művészet területén nyújtott munkásságért adható legmagasabb rangú elismerést, a Kossuth-díjat. Még ebben az évben a Magyarországon adható legmagasabb pénzjutalommal és hatalmas szakmai elismeréssel járó Prima Primissima-díjat is neki ítélték.
Legújabb 2009-ben megjelent eddigi dalainak mondhatni eszenciáját adó DVD-je egyben tisztelgés is Közönsége és ezen két rangos elismerés előtt, amiket munkásságáért vehetett át.
Jelenleg is új lemezén dolgozik, mellyel minden kétséget kizáróan még tud újat adni generációk számára, azoknak is, akik már régóta hallgatják dalait, és azok számára is, akik csak most kezdenek ismerkedni velük.
Díjak, kitüntetések:
* Táncdalfesztivál - Nemzetközi Dalfesztivál - KISZ KB Különdíj (1966) * Táncdalfesztivál - Nemzetközi Dalfesztivál - Előadói-díj (1968) * Táncdalfesztivál - Nemzetközi Dalfesztivál - Előadói-díj (1969) * Tessék választani! '73 fesztivál - Nemzetközi Dalfesztivál – I. díj (1973) * Liszt Ferenc-díj (1977) * Pop-Meccs - Év énekesnője (1977, 1981, 1985) * Érdemes művész (1989) * Kazinczy-díj (1992) * a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje /polgári tagozat/ (1995) * Huszka Jenő-díj (1998) * Emerton-díj (1999) * Hungaroton-életműdíj (2000) * Arany Zsiráf-életműdíj (2000) * Echo-díj (2000) * Maecenas-díj (2001) * A Francia Becsületrend lovagja (2001) * A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje /polgári tagozat/ (2006) * Kossuth-díj (2008) - drámai erejű művészi alkotómunkásságáért * Pro Urbe Budapestért-díj (2008) * Prima Primissima díj (2008)
