• művész


    Szabó Magda
    3

    Szabó Magda

    Született: † 1917–2007

    Író, költő, műfordító.

    Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig…

     Tovább

    Aktuális programok


    Szabó Magda: Abigél

    Bánfalvy Stúdió

    FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina:…

    Szabó Magda: Abigél

    MOM Kulturális Központ

    FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina:…

    Szabó Magda: Abigél

    Bánfalvy Stúdió

    FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina:…

    Szabó Magda: Abigél

    Babits Mihály Kulturális Központ

    FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc,Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina: Pásztor…

    Szabó Magda: Abigél

    Bánfalvy Stúdió

    FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina:…

    Író, költő, műfordító.

    Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott.

    Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. 1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

    Szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán a könyvtár viseli a nevét. A Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola 2009-ben vette fel a nevét.

    Kitüntetései, díjai:
    Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
    József Attila-díj (1959, 1972)
    Debrecen Város Csokonai-díja (1976, 1987)
    Debrecen díszpolgára (1977)
    Kossuth-díj (1978)
    SZOT-díj (1982)
    Pro Urbe Budapest díj (1983)
    Getz Corporation-díj (1992)
    Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
    Déry Tibor-díj (1996)
    A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (1997)
    Szép Ernő-jutalom (1998)
    Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
    A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2001)
    Magyar Corvin-lánc (2001)
    Gundel művészeti díj (2003)
    Prima Primissima díj (2003)
    Femina-díj (2003)[10]
    Győri Könyvszalon alkotói díj (2003)
    Premio Mondello-díj (2005)
    Budapest díszpolgára (2006)
    Hazám-díj (2007)
    A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje /polgári tagozat/ (2007)
    Tőkés László-díj (2007)

    Művei:
    A római szépségápolás; Beke, Debrecen, 1940
    Bárány. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1947
    Vissza az emberig. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1949
    Ki hol lakik?; vers Szabó Magda, ill. K. Bócz István; Móra, Bp., 1957
    Mondják meg Zsófikának! Regény; Magvető, Bp., 1958
    Freskó. Regény; Magvető, Bp., 1958
    Bárány Boldizsár; Móra, Bp., 1958
    Neszek. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1958
    Marikáék háza; vers Szabó Magda, ill. F. Győrffy Anna; Móra, Bp., 1959
    Sziget-kék; Magvető, Bp., 1959
    Az őz. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1959
    Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
    Disznótor. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1960
    Kígyómarás (színmű, 1960)
    Álom-festék (verses képeskönyv, 1960)
    Álarcosbál. Regény; Móra, Bp., 1961
    Születésnap. Regény; Móra, Bp., 1962
    Pilátus Regény; Magvető, Bp., 1963
    A Danaida. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964
    Hullámok kergetése. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1965
    Tündér Lala. Meseregény; ill. Würtz Ádám; Móra, Bp., 1965
    Eleven képét a világnak. Színművek, rádiójátékok; Magvető, Bp., 1966
    Fanni hagyományai (dráma, 1966) (Kármán József regénye alapján)
    Alvók futása; Szépirodalmi, Bp., 1967
    Mózes egy, huszonkettő. Regény; Magvető, Bp., 1967
    Zeusz küszöbén. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1968
    Katalin utca. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1969
    Abigél. Regény; Móra, Bp., 1970
    Ókút. Regény; Magvető, Bp., 1970
    Mondják meg Zsófikának! Ifjúsági színmű 1972 (Színjátszók kiskönyvtára)
    Kiálts, város! (színmű, 1971)
    A szemlélők. Regény; Magvető, Bp., 1973
    Az órák és a farkasok. Kiálts, város! / Az a szép fényes nap. Történelmi drámák 1975
    Szilfán halat. Összegyűjtött versek 1975 (Szabó Magda művei)
    Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
    Régimódi történet. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977
    Abigél (filmforgatókönyv, 1976–1977)
    Kívül a körön; Szépirodalmi, Bp., 1980
    Erőnk szerint; Magvető, Bp., 1980
    Megmaradt Szobotkának; Magvető, Bp., 1983
    Béla király. Történelmi drámatrilógia a meráni Gertrúd fiáról; Magvető, Bp., 1984
    Az ajtó. Regény; Magvető, Bp., 1987
    Az öregség villogó csúcsain. Válogatott műfordítások 1987 (Szabó Magda művei)
    Záróvizsga; Református Zsinati Iroda, Bp., 1987
    A pillanat. Creusais. Regény; Magvető, Bp., 1990 elektronikus kiadás
    A félistenek szomorúsága; Szépirodalmi, Bp., 1992 (Szabó Magda művei)
    Az a szép fényes nap. Drámák; Magvető, Bp., 1994 (Szabó Magda művei)
    Szüret. A szerző válogatása életművéből 1995 (Örökségünk)
    A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmarty-költemények 1996
    Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdáva 1997
    A csekei monológ; Európa, Bp., 1999
    Mézescsók Cerberusnak. Novellák; Osiris, Bp., 1999
    Sziluett; Európa, Bp., 2000
    Merszi, Möszjő; Európa, Bp., 2000
    Für Elise. Regény; Európa, Bp., 2002
    Fazekas Valéria: A hűséges asszony. Beszélgetések Szabó Magda írónővel 2002
    A macskák szerdája. Négy dráma; Európa, Bp., 2005
    Szüret. Összegyűjtött versek, 1935–1967; Európa, Bp., 2005
    Békekötés. Hangjátékok; Európa, Bp., 2006
    Örömhozó, bánatrontó. Levelek a szomszédba 2009
    Drága Kumacs! Levelek Haldimann Évának 2010
    Liber Mortis. Naplók 1982. május 25–1990. február 27.
    Egy meszely az fél icce. Szabó Magda ízei; szerk. Tasi Géza; Jaffa, Bp., 2016
    Szüret. Összegyűjtött versek; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
    Nyusziék. Naplók 1950–1958 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
    Magdaléna. A másik Für Elise nyomában 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
    Csigaház; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
    Nekem a titok kell. Kötetben meg nem jelent írások 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
    Egy czitrom hajával. Szabó Magda ízei II.; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
    Gurul a sok-sok pillanat. Szabó Magda élete képekben 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
    Üzenet odaátra. Kiadatlan novellák és kisprózai írások 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
    Az élet újrakezdhető. Interjúk és vallomások 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)

    Dokumentumfilm:
    Szabó Magda világsikere, magyar dokumentumfilm, 2018, rendezte: Papp Gábor Zsigmond

    Megfilmesített művei:
    Vörös tinta (1960, Gertler Viktor)
    Rola (1971, Krzysztof Zanussi)
    A Danaida (1971, Zsurzs Éva)
    Kiálts, város (1974, Hajdufy Miklós, tv-film)
    Abigél (1978, Zsurzs Éva)
    Tündér Lala (1981, Katkics Ilona)
    Az a szép, fényes nap (1981, Szőnyi G. Sándor)
    Nemkívánatos viszonyok (1997, Esztergályos Károly) Szemlélők
    Régimódi történet (2006, Bereményi Géza)
    Nenő (2006, Soós Péter)
    Az ajtó (2012, Szabó István)
    Pilátus (2019, Dombrovszky Linda)

    Az ajtó

    Az ajtó

    Vörösmarty Mozi
    • Író
    Az ajtó

    Az ajtó

    Békéscsabai Jókai Színház
    • Író
    AZ ŐZ

    AZ ŐZ

    Békéscsabai Jókai Színház
    • Író
    Az őz

    Az őz

    Békéscsabai Jókai Színház
    • Író
    Az őz

    Az őz

    Békéscsabai Jókai Színház
    • Író
    Győri Balett: Abigél

    Győri Balett: Abigél

    Győri Nemzeti Színház
    • Író
    Győri Balett: Abigél

    Győri Balett: Abigél

    Győri Nemzeti Színház
    • Író
    Kinyílik egy ajtó - SZABÓ MAGDA és SZOBOTKA TIBOR

    Kinyílik egy ajtó - SZABÓ MAGDA és SZOBOTKA TIBOR

    Spirit Alkotó-és Motivációs Műhely
    • Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, Déry Tibor-, Szép Ernő-jutalom, Gundel művészeti-, Prima Primissima-, és még számtalan díjjal kitüntetett író-, költő-, műfordító és valamint a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja volt.
    Régimódi történet

    Régimódi történet

    József Attila Színház
    • Író
    Szabó Magda : Az ajtó - főpróba

    Szabó Magda : Az ajtó - főpróba

    Gyulai Várszínház
    • Író
    Szabó Magda: Abigél

    Szabó Magda: Abigél

    Színészképző Stúdió Alapítvány
    • Író
    Szabó Magda: Az ajtó

    Szabó Magda: Az ajtó

    Gyulai Várszínház
    • Író
    Szabó Magda: Régimódi történet

    Szabó Magda: Régimódi történet

    Szekszárdi Közművelődési Nonprofit Kft
    • Író

    Ajánlataink


    Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
    becsült lejárati idő:
    00:00

    tétel a kosárban

    összesen:


    Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!





    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016