Erkel Ferenc: Magyar himnusz (B-dúrban közös énekléssel)
Vezényel: Horváth Gábor
Mosonyi Mihály: Ünnepi zene
vezényel: Ménesi Gergely
Liszt Ferenc: Tasso – Panasz és diadal (S. 96)
Vezényel: Horváth Gábor
Bartók Béla: Táncszvit zenekarra (BB 86)
Vezényel: Ménesi Gergely
--
Kodály Zoltán: Budavári Te Deum
Közreműködik:
Váradi Zita – szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia – alt
Szappanos Tibor – tenor
Kovács István – basszus
Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Vezényel: Záborszky Kálmán
A Nemzeti Színház igazgatója, Bartay András 1844. március 3-án, a Regélő Pesti Divatlap hasábjain hirdetett pályázatot eredeti színmű, magyar opera és himnusz komponálására. A zsűri utóbbinál egyhangúlag Erkel Ferencnek ítélte az első helyet, de amint az 1901-es egységes magyar himnuszról szóló törvényjavaslatban is szerepelt, Kölcsey és Erkel művét „a magyar néplélek avatta fel a magyar nemzet fohászává”. E nemzeti igények hívták életre Jubileumi koncertünk valamennyi művét. Liszt szimfonikus költeménye, az 1954-ben szerzett Tasso még egyetemes témát dolgoz fel: az emberfeletti nehézségekkel küzdő hős megdicsőüléséről és a műveiben tovább élő művészről mesél, de pártfogoltja, Mosonyi Mihály 1860-ban már a nemzeti hangot keresi zenekari program-költeményében. A magyart
búsulásában és vigalmában jeleníti meg, és mintegy himnuszként csendül fel a mű végén Egressy Szózata. A magyar zene kérdése közel hetven évvel később Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is foglalkoztatta. A Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára rendelt Táncszvit e szellemben fogant 1923-ban Trianon után, de Bartók a kelet-európai népzenék egybefűzésével már legfontosabb eszméjét, a népek testvérré válását hirdeti. Kodály visszatekint, összegez. Budavári Te Deuma Buda töröktől való visszafoglalásának 250. évfordulójára született: a magyarság tragédiáiról és diadalairól énekel. Egyesíti a múltat és jelent, zenei eszköztára a romantikus gesztusoktól a népzenei elemekig terjed: monumentális hálaének.
A Jubileumi hangversenyünk színvonalát olyan neves énekes szólisták emelik, mint Váradi Zita, Megyesi Schwartz Lúcia, Szappanos Tibor és Kovács István.
Záborszky Kálmán gordonkaművész, karmester, karnagy 25 évig vezette a Szent István Király Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, ahol páratlan zenekari műhelyt épített ki. Már 14 évesen szerepet vállalt az akkori I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekarának életében, 1988 óta pedig vezető karmester – művészeti vezetőként irányítja a Szent István Filharmonikusokat, amely 2006-ban hivatásos együttessé vált. Záborszky Kálmán a Szent István Király Oratóriumkórus vezető karnagya is, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, az MMA rendes tagja.
Jegyvásárlás
