A Fejedelem
- musical két részben -
Írta: Moravetz Levente
Zene: Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián
2011-ben volt háromszáz éve, hogy a Rákóczi szabadságharc befejeződött. Ez a mű a kezdetektől kíséri végig a harcot, a végkifejletig. Egyik szálon bemutatja, milyen módon próbálták a nagyhatalmak, önzőérdekeik szerint kihasználni, felemelni, vagy eltiporni a magyar szabadságharcot. Ezzel párhuzamosan látjuk a fejedelmet, amint ellenlépéseket tesz, használja és kihasználja nemzete érdekében a nagyhatalmak ármánykodását.
A szerzőhármas, 2009-ben Szigetváron bemutatott Zrínyi 1566 című első közös munkájuk óta, – mely 2009-ben egy internetes szavazás alapján elnyerte az év legkiemelkedőbb kulturális eseménye címet –, folytatta a megkezdett utat. www.zrinyi1566.com A „Fejedelem” című musical, egy olyan államférfinak állít emléket, aki – nézetünk szerint – még mindig nem foglalhatta el az őt megillető történelmi helyet a magyar irodalomban. A 2011-ben bemutatott előadás volt az egyetlen olyan egész estét betöltő színházi produkció, mely megemlékezett a Magyar szabadságharc leverésének 300. évfordulójáról. A több mint nyolcvan közreműködőt felvonultató produkcióban, neves fővárosi művészek játsszák a főbb szerepeket. / Az előadásról bővebben, a www.afejedelem.hu honlapon tájékozódhatnak. /
„…Egy Morvaországból vallásáért kiüldözött protestáns lelkész csodálatos égi jelenéseket kezdett látni. Látomásait ki is adta, s azokban megjövendölte az Ausztria-ház bukását s dicsőséget jövendölt a Rákóczi-háznak. Jóskönyve nagy népszerűségre tett szert. Egy példányt XIV. Lajosnak is megküldött. A próféta életével fizette meg vakmerő látomásait, az eperjesi vértörvényszék előbb kezét, majd fejét vágatta le, de jóslata a Rákóczi szabadságharc csillaga lett. Azt követték, arra hivatkoztak, abban bíztak a kurucok jó és rossz időben egyaránt…. II. Rákóczi Ferenc az első élő összekötő kapocs a nemesi nemzet és a jogtalan nép között. Valóban a gondviselés nyilatkozott meg személyében, s ha a szabadságharcot befejező béke Rákóczi egyéni pályáját ketté is törte, de mégis az nyújtotta az alapot ahhoz, hogy a magyarság alkotmányos keretek között foghasson hozzá kimerült erőinek regenerálásához…”
Ez a mű a kezdetektől kíséri végig a harcot, a végkifejletig. Egyik szálon bemutatja, milyen módon próbálták a nagyhatalmak, önzőérdekeik szerint kihasználni, felemelni, vagy eltiporni a magyar szabadságharcot. Ezzel párhuzamosan látjuk a fejedelmet, amint ellenlépéseket tesz, használja és kihasználja nemzete érdekében a nagyhatalmak ármánykodását.
Szereposztás:
II. Rákóczi Ferenc IMRE SEBASTIAN / +KELELMEN CSABA+ /
Bercsényi Miklós SASVÁRI SÁNDOR Jászai díjas
M. hercegnő DÉVÉNYI ILDIKÓ
Eugen SZŐKE ZOLTÁN
Cinka Panna HERCZEG FLÓRA
Érsek BELEZNAY ENDRE
Amália DENK VIKTÓRIA
Emil RÁCZ JÁNOS
George TUNYOGI PÉTER
György NAGY LÓRÁNT /+SZEBENI JÁNOS+/
Eleonóra SZILÁGYI OLGA
Tamás VÁRHELYI DÉNES
Ádám SZÍVÓS GYŐZŐ
Albert GÖTZ ATTILA
Próféta VÓKÓ JÁNOS
Gáspár RADVÁNSZKI SZABOLCS
István FEHÉR ISTVÁN
Lehmann kapitány LÁSZLÓ CSABA
János VÁRHELYI ÁRON eh. / SZABÓ ARNOLD
Kelemen CSATHÓ NORBERT
Sára HALMI-SZABÓ MARIANNA
valamint
kurucok, labancok, népség, katonaság
A rendező munkatársai:
Perczel Adrienn – Balogh Norbert – Fischer Annamária – Fischer György – Fodor Zsolt – Gazsi Zoltán – Hajd Orsolya – Herda János – Kolonics Gábor – Pauli János - Rács Zoltán - Szabó Gyula – Tic Jenő – Tóth Géza
Rendezőasszisztens: TAKÁCS KÍRA - MORAVETZ PÉTER
Díszlet: BÉNYEI MIKLÓS
Jelmez: MOLNÁR GABRIELLA
Koreográfus: HALMI ZOLTÁN
Segédrendező:OLÁH-FENYVESI JUDIT
Producer:
MORAVETZ-SOMOGYVÁRI ANDREA/+KELEMEN CSABA+/
Rendező: MORAVETZ LEVENTE
Fény-Hangtechnika: EMI-SOUND Kft.
Főtámogató
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Támogatók:
Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület, Dicső Magyar Lovas és Hagyományőrző Egyesület, Forandig Kft, Orfű Település Önkormányzata, Pécsi-Tó Kht.
