A Mester és Margarita, mely a harmincas évek sztálini diktatúrájában született és annak rendkívül szórakoztató, egyben elrettentő krónikája, harminc évig nem kerülhetett nyomtatásba. Azóta viszont milliók kedvence, kultikus olvasmány, ami színpadon is gyakran, mindig megújuló formában kel életre.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Mihail Bulgakov: Mester és Margarita - színmű BEMUTATÓ: 2021. december 17. Szőllősy Klára fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta: Ari-Nagy Barbara
Egy tikkasztó májusi délutánon Moszkvában megjelenik a Sátán. Nem véletlen, hogy épp ide érkezik, hiszen tombol az ateizmus, diadalát üli a bürokrácia és a kisstílűség. A város néhány óra leforgása alatt szürreális események színtere lesz. Megtelik új betegekkel az elmegyógyintézet, fontos emberek tűnnek el, majd bukkannak fel ezer kilométerrel odébb, a színházban pénzeső hull a megvadult közönségre és a Szadovaja utca egyik ablakából meztelen boszorkány száll az ég felé. Ez a sok, látszólag széttartó esemény azonban végső soron egyetlen célt szolgál: elégtételt ad egy hallgatásra ítélt írónak, az író szerelmének, Margaritának és egy Pilátusról szóló, tűzbe vetett regénynek.
„Ítéletem a regény fölött megszületett, s ha a végét még sikerül kissé megerősítenem, akkor, úgy hiszem, méltó lesz a korrektúrára, s arra, hogy a láda sötétjébe süllyesszem.” – írta 1938 júniusában Bulgakov a feleségének. Jóslata igaznak bizonyult. A Mester és Margarita, mely a harmincas évek sztálini diktatúrájában született és annak rendkívül szórakoztató, egyben elrettentő krónikája, harminc évig nem kerülhetett nyomtatásba. Azóta viszont milliók kedvence, kultikus olvasmány, ami színpadon is gyakran, mindig megújuló formában kel életre.
SZEREPOSZTÁS Woland: BODOKY MÁRK Mester: KESZÉG LÁSZLÓ Margarita, Nisza: MÉSZÖLY ANNA Iván: RÓZSA KRISZTIÁN Pilátus, Lihogyejev: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes művész Jesua: FARKAS SÁNDOR Korovjov: KOKICS PÉTER Behemót, Afranius:FECZESIN KRISTÓF Hella: RUDOLF SZONJA Berlioz, Szemplejarov: SALAT LEHEL Kajafás, Rjuhin, Lévi Máté: SIMON ZOLTÁN Praszkovja Fjodorovna, Szemplejarovné, Szokova: KEREKES VALÉRIA Karaulina, Varenuha, Nyomozótiszt: MOLNÁR ANNA Konferanszié, Frida: VARGA ANDREA Sztravinszkij, Latunszkij, Júdás: BÉRES BENCE e. h. Patkányölő, Rimszkij: VISNYICZKI BENCE Poplavszkij: DEMETER SÁNDOR Johann Strauss: FOGARASI TAMÁS
Közreműködik a MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ kijelölt ÉNEKKARA és RÁKAI ANDRÁS
Díszlettervező: SLÁRKU ANETT Jelmeztervező: KOVÁCS ANDREA Dramaturg: SÁNDOR JÚLIA Zene: CSER ÁDÁM Mozgás: KOCSIS ANDREA Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA Súgó: BÍRÓ KLÁRA Rendezőasszisztens: PERÉNYI LUCA
Vidám, zenés időutazás a 80-as évek világába, ahol ismét betupírozhatjuk a hajunkat, elmerülhetünk a sárvári termálkristály habjaiban egy pohár Traubit kortyolgatva, és ismét ovisok, kisdobosok, vagy iskolai discoban lassúzó, szerelmes tinik lehetünk, és válltöméses selyemblúzban slágereket dúdolhatunk világsikerről álmodozva.
Mi lenne, ha a színész kinyitná a műhely ajtaját, ahol versek előadásán dolgozik?
Meghívna minket oda, ahol mesterségének szerszámai -emlékek, hangok, gondolatok- kézzel foghatók? Mi lenne, ha megtudnánk, miért mond el egy szöveget? És miért úgy mondja?
Arany, Petőfi, Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy, Dsida, József Attila, Radnóti, Villon-Faludy , Nemes- Nagy, Pilinszky, Orbán Ottó, Petri, Parti-Nagy, Kemény István versei, Mácsai szemével és előadásában.
