Megvallja szerelmét, s még búcsúcsókot is kap, de a hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot Eltelik egy esztendő, s Agárdi Péter néma. Mátyás király tízezer aranyat ígér annak, aki szóra bírja … Zilia Itáliából útrakél, mert biztos benne, hogy szerelmes szavára megszólal a néma levente.
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez.
A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében.
Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra.
A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva és Melman, a kissé hipochonder zsiráf napjaikat rajongó látogatók és biztos vacsoraidő között töltik. Egy félresikerült kaland után a Central Parktól egyenesen Madagaszkár vad és kiszámíthatatlan dzsungelébe csöppennek.