Számos kultúrában a Szél a világot és az embert mozgató erő metaforája, mely önmaga sosem látható, csak a hatását érzékeljük. Általa rezdül, mozdul meg az anyagi világ, felébred, él, pusztul és megújul.
A„Szél kapuja” maga az ember, egy átjáró az anyagi világ és a szellemi tér között. A Szél átjárja, összeköti ezeket a világokat, egyben megsemmisíti a határokat, és így mindenütt jelen van.
A Szél kapuja folytatja és tovább bontja a társulat két korábbi előadása, a Cseppkánon és a Raj kérdésfelvetéseit: Hol keressük gondolatainkat, érzéseinket? Az agyban? A szívben? A sejtjeinkben? Egymásban? Kapcsolataink terében? Cselekedeteinkben?
Az előadás mozgásvilágát a Tai Chi Chuan, a Shen Dao Kung Fu és az ezekből építkező természetes gesztusok ötvözete adja. Minimalista zenei kompozíciója olyan hangszerekre épül, mint a harmónium, a fúvósok, az ének vagy az emberi lélegzet, vagyis mindazon hangszerek és eszközök, melyek a levegő mozgásának, áramlásának gyöngéd vagy éppen vad erejét használják. Az előadás tere, mely egyszerre képzőművészeti és szellemi tér - mint az Artusnál mindig - most is az egyik legmeghatározóbb alkotó elem. Ez alkalommal is több mint látvány vagy az előadást befogadó hely – a tér maga a tartalom.
Alkotó szereplők: Bakó Tamás, Izsák Szilvia, Mayer Zita, Mózes Zoltán, Nagy Csilla, Szalay Henriett Harcművészek: Szalkó Zsuzsa, Szeghalmi Etelka Zenészek: Bartek Zsolt, Philipp György
Tér: Sebestény Ferenc, Goda Gábor Zeneszerző: Philipp György Szövegek: Fodor Ákos, Goda Gábor, Krasznahorkai László, Seneca, A.A. Milne Jelmeztervező: Lőrincz Kriszta, Bodóczky Antal Kreatív technika: Papp Gábor, Hajdu Gáspár Fénytervező, alkotó munkatárs: Kocsis Gábor Alkotó munkatársak: Nagy Eszter, Zahra Fuladvand Produkciós asszisztens: Fazekas Anna Produkciós vezető: Hodován Margit Külön köszönet: Havasi András Tai Chi Chuan és Shen Dao Kung Fu mesternek Rendező-koreográfus: Goda Gábor
Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Jegyvásárlás
