Ferit Tüzün (1929-1977) a török zeneszerzők második generációjának egyik legjelentősebb képviselője. Az Ankarai Konzervatórium elvégzése után állami ösztöndíjjal Münchenben folytatta tanulmányait, ahol művei többek között Carl Orff figyelmét is felkeltették. Tüzün 1959-ben visszatért Törökországba, ahol haláláig az Állami Opera és Balett karmestereként, főigazgatójaként dolgozott. A hangversenyt nyitó Çayda Çıra című nyitánya egy anatóliai eredetű tánc, mely hatásosan elegyíti a török népzenei elemeket az európai zenekultúra forma- és hangzásvilágával.
Liszt Ferenc hatalmas életművében a zongorára és zenekarra írt darabok különösen fontos szerepet játszanak, miután a zeneszerző korának talán legnagyobb pianistája is volt. Összesen öt ilyen jellegű darabot alkotott, melyek közül kettő, az Esz-dúr, illetve az A-dúr hangnemű tekinthető valójában versenyműnek. Az Esz-dúr koncert első változata 1849-es keltezésű, melyet aztán Liszt – szokásához híven – többször átdolgozott. Fogalmazásmódja rendkívül koncentrált, három, gyakorlatilag egybekomponált tétele mégis jól felismerhető. Kezdetét erőteljesen induló karakter jellemzi, mely aztán később a viharos fináléban is visszaköszön. A darab középrészében előbb a mélyvonósok kapnak lehetőséget, majd a szólóhangszer veszi át a vezető szerepet. A harmadik szakasz scherzo-jellegű funkciót tölt be, melynek során a zongorajáték szinte valamennyi virtuóz mesterfogását élvezhetjük, majd a már említett hatásos finálé zárja le a romantika korának egyik legnépszerűbb versenyművét.
A számos műfajban alkotó Ulvi Cemal Erkin (1906-1972) a 20. század elején létrejött, később "török ötöknek" nevezett zeneszerzőcsoport tagja, akiknek célkitűzése volt kijelölni a török kortárs zene fejlődésének irányát. Az 1943-ban komponált, Ankarában bemutatott Köçekçe műfaja szerint egy szimfonikus táncrapszódia, melyet gyakran balettzeneként is megszólaltatnak. A művet szerzője Vedat Nedim Tör író, újságíró számára dedikálta, akinek a művészetek iránti érdeklődése nagyban hozzájárult a Köçekçe megszületéséhez.
– baljos –
