Forgatókönyv: Richard Bean, Clive Coleman Szereplők: Jim Broadbent, Helen Mirren, Heather Craney, Matthew Goode Fényképezte: Mike Eley
A Wellington-festmény megtörtént eseményeket dolgoz fel: 1961-ben a londoni Nemzeti Galériából ellopnak egy világhírű Goya-festményt. Az elkövető nem egy bűnöző, hanem egy 60 éves angol férfi, Kempton Bunton, aki váltságdíjként azt követeli a kormánytól, hogy törölje el a tévéelőfizetési díjat az idősek számára. A később a bíróság elé álló férfi ártatlannak vallja magát, majd a tárgyalása kezd túlnyúlni egy egyszerű bűncselekményen, kiváltva az emberek és a társadalom szimpátiáját, s megnehezítve a bűnösség megállapítását.
A film rendezője a többszörös Európai-filmdíj jelölt, és két BAFTA-díj nyertese, Roger Michell, aki többek között az Ütközéspont, a Sztárom a párom, vagy A király látogatása című filmekről ismert Magyarországon, a Sztárom a párommal hazánkban kultuszt is teremtett. A 2021-ben elhunyt rendezőnek A Wellington-festmény volt az utolsó játékfilmje. A film főszereplője az Oscar-díjas Jim Broadbent (Iris, A Vaslady, New York bandái, Moulin Rouge!) és az Oscar-díjas Helen Mirren (A királynő, Gosford Park, RED, Hitchcock). A film zenéjét az ötszörös Oscar-jelölt zeneszerző legenda, George Fenton készítette (Gandhi, Idétlen időkig, Veszedelmes viszonyok, A halászkirály legendája).
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.