BÉCSI KLASSZIKUSOK
Joseph Haydn (1732-1809) a legidősebb volt a nagy bécsi klasszikusok között és mind Mozart, mind Beethoven tanultak tőle. Hangversenyünkön két szimfóniája hangzik el. Az első fiatalkori mű, még 30 éves kora előtt komponálta. Háromtételes, gyors-lassú-gyors felépítésű, mint a korabeli olasz operanyitányok. Ezeket nevezték akkor sinfoniának, a későbbi, többtételes zenekari műfaj innen kapta a nevét. Különösen szép a középső tétel, melynek formája siciliano, szicíliai pásztortánc. A későbbi Esz-dúr szimfónia 1782-ben keletkezett, amikor Haydn még udvari karmestere és zeneszerzője volt az Esterházy hercegi családnak. Ez a mű már négytételes, helyet kapott benne egy menüett is. A két szimfónia között Mozart egyik kiemelkedően nagyszerű kamaraműve hangzik el, a vonósnégyesre és klarinétra komponált Klarinétötös. A klarinét szólama nagyon szép és igényes, ezért szokták úgy is játszani, hogy a vonós szólamokat többszörözik, hozzátesznek nagybőgőt is, ezáltal a kamaramű klarinét-versennyé alakul át.
Rolla János, aki hangversenyünkön koncertmesterként irányítja a zenekart, 1968-ban szerzett hegedűművész diplomát a Zeneakadémián, tanára Kovács Dénes volt. 1969-ban 3. díjat nyert a Magyar Rádió hegedűversenyén. 1963-tól, alapítása óta volt a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertmestere és művészeti vezetője, ez alatt az idő alatt bejárták az egész világot, megszámlálhatatlan hanglemezük jelent meg, a világ leghíresebb hangszeres művészei szerepeltek koncertjeiken. Számos kitüntetést kapott, legfontosabbak közülük a Kossuth-díj, a Bartók-Pásztory-díj, a Francia Köztársaság Becsületrendje. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli tanára.
MŰSOR
Haydn: c-moll szimfónia, No. 52
Mozart: A-dúr klarinétkvintett, K. 581 (kamarazenekari átirat) km: Sólyomi Pál
Haydn: f-moll szimfónia, No. 49, “La passione”
KÖZREMŰKÖDIK
Sólyomi Pál – klarinét
VEZÉNYEL
Rolla János
