A Budapest Táncszínház Viszlát a levegőben! című új előadásának létrehozásában Pablo Servigne L’Entraide című könyve adta az inspirációt. A természetben uralkodó törvény szerint az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért, ám a szociológus szerint más szabály is fellelhető, mégpedig a kollaboráció. Számos példával mutatja be, hogy az élővilág extrém körülmények között összefogásra és nem versengésre van bekódolva. A Budapest Táncszínház kreációjában az összefogás, a kollaboráció jelenik meg, amelyet az alkotó mai társadalmunkat átszövő versengő életszemlélet ellentéteként állít középpontba. Az összefogást, amellyel extrém körülmények között átléphetjük az egónk által behatárolt korlátokat, leküzdhetjük félelmeinkből fakadó önzésünket. Utópikus gondolat a közösség érdekét az egyén fölé helyezni?
Az együttes extrém helyzeteken keresztül hívja fel a figyelmet az emberek egymásra utaltságára, az együttműködés katalizátor hatására és a bizalomra, amely nélkül bénultan állunk a kihívások előtt.
Az egyén egyedül nem tud végrehajtani olyan dolgokat, amelyeket közösen sikerre tud vinni. Az emberiséget oly régóta foglalkoztató repülés lehetőségére egyedül nem vagyunk képesek, azonban ha mellettünk, jobban mondva, alattunk állnak társaink, akkor még a fizika törvényeit leküzdve a lebegésre is képesek vagyunk. Viszlát a levegőben!
Előadók:
Budapest Táncszínház táncművészei
Zene: Ravel - Bolero, Beethoven, Gergely Attila
Video mapping: Juhász Péter
A koreográfus asszisztense: Antoine Thirion
Koreográfus: Sághy Alexandra
Rendező: Földi Béla
Támogatók: EMMI, NKA, Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest Táncszínházért Alapítvány
