Fordította: Fáy I. Béla
Zenéjét szerezte: Aldobolyi Nagy György
A verseket írta: Szenes Iván
Lord Frank Babberley, oxfordi diákKOVÁCS ATTILA
Jack Topplebee, oxfordi diákBACSKAI ZSOLT
Charley Wykeham, oxfordi diákROZSÁLYI MÁRKÓ
Sir Francis Topplebee, nyugalmazott indiai ezredesMIKÓ ISTVÁN
Donna Lucia d’Alvadorez, a Charley nénjeSZABÓ ANIKÓ
Stephen Spittigue, oxfordi ügyvédBÓDIS GÁBOR
Kitty VerdunCSERJÉSI BEATRIX
Annie SpittiguePLESKÓ SZIMONETTA / VAJNÁROVICS VIKTÓRIA
Ella DelahayNAGY FRUZSINA
Brasett, szolgaBÁNHIDI PÉTER
Díszlet: TÓTH KÁZMÉR (SCABELLO)
Jelmez: MANDALA TEAM
Koreográfia: KOVÁCS ATTILA
Rendező: MIKÓ ISTVÁN Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
Az angol Brandon Thomas „Charley nénje” című darabja minden színházi rekordot megdöntött már. Az 1892-es londoni, szilveszteri ősbemutatója óta nem telt el egyetlen nap, hogy a világ színházai közül valamelyikben ne játszották volna. Pesten először 1897-ben mutatták be a darabot, majd 1928-ban, Csortos Gyulával a főszerepben újították fel.
1970-ben Aldobolyi Nagy György új, fülbemászó, napi slágerként dúdolható betétdalokat komponált a műhöz, melyek dalszövegeit a szintén zseniális Szenes Iván írta. Nem véletlen, hogy a Charley nénjét az elmúlt 50 évben minden évadban műsorra tűzte legalább egy hazai színház.
A Mandala Dalszínház Mikó István Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész rendezésében mutatta be a darabot, mellyel célunk az igényes szórakoztatás. Nem csupán a magyar nyelven szóló kellemes melódiákért esett a választásunk a darabra, hanem a zseniális, fordulatokban és gegekben gazdag és igényesen megírt történet miatt is:
Jack és Charley szerelmes diákok Oxfordban, akik imádottjaikkal csak gardedám társaságában találkozhatnak. Erre a célra kapóra jönne Charley Dél-Amerikába szakadt nagynénje, ő azonban késik, ezért a fiatalemberek egy barátjukat öltöztetik fel és mutatják be a lányoknak, mint Donna Lucia d'Alvadorezt. Minden remekül alakul mindaddig, amíg az igazi tanti meg nem érkezik…
Jegyvásárlás
