BUBNÓ TAMÁS: PRIMISSA, a remény oratóriuma
Bubnó Tamás: PRIMISSA című oratóriuma több nagy sikerű előadás után a budapesti Szent István Bazilikában is felhangzik.
A remény oratóriumának címe egyszerűségre és ősiségre utal: korai mise, ősi, régi, első szolgálat. A „primitív” szó manapság gyakran pejoratív jelentéssel bír és a PRIMISSA esetében ez a szó ugyan hangsúlyos alkotórész, de pejoratív jelentéstartalom nélkül. A „missa” szintén átvitt értelemben áll, ugyanis nem található meg a műben sem a nyugati, sem a keleti kereszténység csodálatosan gazdag, szofisztikált, klasszikus liturgikus kívánalmi kódexe. A mű zeneileg és textusában is az ősi zsidó-keresztény hitet, az egyszerű igazságok kimondását célozza meg. A szerző szándéka szerint a PRIMISSA közösségi oratórium: előadható templomban és más helyszíneken is, de liturgikus körülmények között, misében, istentiszteletben nem.
A mű vállaltan populáris zenei nyelvezetű. Szakrális mondanivalója a világ azon korszakait és helyeit idézi meg, ahol a ma megszokott klasszikus–könnyűzenei műfaji határok értelmezhetetlenek. A PRIMISSA zenéje utal a görög-bizánci szakrális zenei hagyományra, a magyar népzenei világ „zsoltározós” dallamaira, a Nyugat katolikus és protestáns egyházzenéjére, illetve a magyar görögkatolikus hagyomány népzenei örökítésű liturgikus dallamaira. A hangszerelés alapja az emberi hang, a legősibb és legegyszerűbb zenei eszköz, amelyet a StEFREM tagjai szólaltatnak meg. és ennek segítségével szólítják meg, vonják be a mindenkori közönséget. Ehhez társulnak az ütőhangszerek – szintén az egyik legősibb zenei formanyelvet képviselve –, valamint további instrumentumok, amelyeken a szentefrémesek magas színvonalon játszanak: furulya, gitár, harmonika, szintetizátor és trombita, valamint elektronika alkalmazásával.
A PRIMISSA végső soron egy másfél órás közösségi oratórium, mely mondanivalójában és zenei nyelvezetében is lehetővé teszi, sőt, végig igényli a közönség tevékeny részvételét. A szerző és az előadók szándéka szerint így bontakozik ki a mű „quasi liturgia” jellege, amely a görög szó eredeti, első jelentését valósítja meg: „a közösség érdekében végzett szolgálat.”
StEFREM:
Balázs Edgár – ének, ütőhangszer
Bubnó Lőrinc – ének, furulya, gitár, finger drum
Bubnó Tamás – ének, ütőhangszer
Oláh Marcell – ének, gitár, ütőhangszer
Papp Viktor – ének, billentyűs- és ütőhangszer
Rácz Ambrus – ének, harmonika
Tóth Péter – ének, trombita
hangtechnika: Kádár Mihály
Időpont: 2026. április 11., 20:00
Kapunyitás: 19:30
Køb Billetter
