A Candide című regény (amely a középiskola I. évfolyamának kötelező olvasmánya is) színre vitelének okát az a felismerés jelenti, mely szerint a mű tartalma meggyőző színházi üzenettel és aktualitással bír, története tökéletes párhuzamba állítható a XXI. századi fiatalok léthelyzetével: az országhatárok fellazultak, az utazás, a világ megismerése sokak számára elérhető közelségbe került. Ugyanakkor a világ magára is hagyta az embert, ahol csupán felelősségtudata és akaratereje folytán lelheti meg identitását. Candide a folyamatos kérdezés állapotában kutatja önmagát. Ki vagyok én? Naivul hisz mestere tanításában: "ezen a világon minden a legjobban van". Ez a kijelentés cáfolódik meg minden fejezetben.
"Minden esemény egyetlen láncsort alkot ezen a legeslegjobb világon; mert hisz ha nem rúgják fenéken, s nem ebrudalják ki egy szép kastélyból Kunigunda királykisasszonyért, ha nem gyötri meg az inkvizíció; ha nem járja be gyalog Amerikát, és ha nem veszíti el száz eldorádói juhocskáját, bizony nem ehetne itt befőtt cédrátot és pisztáciát."
Rendező: Ács Tamás
